Kitilthatnak a konyhából? Megtehetik hogy nem adnak enni?
22 éves vagyok, diákmunkával keresek pénzt, mert anyagilag senkitől nem kapok támogatást (őszintén nincs is szükségem más pénzére), viszont édesapámnál és a mostohaanyámnál lakom. Az utóbbi időben sokat vitatkoztunk, hogy nem foglalkozom eleget apámmal (ennek is meg van az oka, mert egy gyáva áruló, aki a saját gyereke ellen fordult egy nő miatt), és anyagilag sem tudok nagyon segíteni nekik a kiadásaim és a terveim miatt, amit meg szeretnék csinálni. Az utóbbi időben viszont addig fajult a dolog, hogy elzártak a konyhától (lakattal konkrétan), és a hűtőtől, így semmit nem tudok enni, csak amit veszek, de nincs se mikró se semmi.. Így fizetésig az embernek már nem sok pénze van, nekem sincs most, de megtehetik, hogy nem biztosítanak ételt, ha ott lakom és apámnak a gyereke vagyok, aki beleadja a pénzét a családba?
Ti mit tennétek? Vagy mit gondoltok erről? Nem túlzás ez?
Kedves Tahó. ÉN a jogi részéről írtam. Tudok több olyan családról, ahol így elfajultak a dolgok. OKA VAN!
Itt csak az egyik fél került meghallgatásra, a másikról nem tudunk semmit. Mellesleg amikor apám "az én kenyeremet eszed" szöveggel jött, 17 évesen önellátó lettem. Most 60 éves vagyok, nem csokért vállaltam gyereket. Nagyon mellé lőttél balfék.
A kérdező nem fizet egy kanyit sem. Ő maga írja: "anyagilag sem tudok nagyon segíteni nekik a kiadásaim és a terveim miatt, amit meg szeretnék csinálni".
Magyarán eltartatja magát felnőtt létére. A konyhát mondjuk nem zárnám le, főzhetne magára.
Felnőttként már tényleg el elhet költözni és akkor lehet megvalósítani a saját kis terveket. Ha valaki ennyire önérzetes ("őszintén nincs is szükségem más pénzére"), akkor tartsa el magát, éljen önálló életet.
Magam részéről mindenképpen meghallgatnám a másik oldalt is, mert nem hiszem, hogy különösebb előzmények nélkül jutottak idáig.
AZ egyértrelmű, hogy nagyon rossz a kapcsolatotok, te gyáva árulónak nevezed apádat, ő meg lelakatolja előled a konyhát vagy a hűtőt. A körülmények pontos ismerete nélkül nem lehe tmegítélni, hogy apád valóban gyáva-e és áruló-e vagy csak egy átlagember, akinek szüksége van párkapcsolatra annak ellenére, hogy van egy 22 éves gyereke is. De azt nem is tagadod, hogy te sem bánsz szeretettel apáddal. Akár van oka, akár nincs, az érmének két oldala van.
Az sem egyértelmű, hogy most végül is fizetsz-e avlamit a rezsibe, vagy sem? Ha nem, vagy nevetségesen keveset, feltételezem, hogy nem a lakattal kezdték, hanem azzal, hogy bezséltek veled, mennyit várnának el ők besegítés címén.
Hogy mi a megoldás? Ha 22 évesen diákmunkázol, akkor godnolom, egyetemista vagy főiskolás vagy. Át kell gondolnod, hogy kb. annyiból, amennyit apádék várnak tőled, nem tudnál-e valakivel közösen albérleti szobát bérelni? ha ilyen rossz a kapcsolat, akkor jobb tlejesen függetlenedni.
Az is megoldás lehet, hogy nappali tagozatról levelezőre mész át, és nem mellette nem diákmunkát végzel, hanem jobban fizető rendes munkát.
nyilván sajnálatos, hogy apád ahelyett, hogy támogatna abban, hogy a terveidet a jövőddel kapcsolatban megvalósítsd, inkább nehezíti azt, hogy saját lábra állj, mert nem tudsz félretenni. ideális lenne, ha amiben tud, inkább támogatna. De ez van, az nem fog segíteni, ha a fél országgal együtt szidod apádat. A megoldáson kell inkább dolgoznod.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!