Mit tennétek a helyünkben? Anyósomék folyton kölcsönkéregetnek.

Áthívnám őket néha ebédre. Ha többet kell készíteni, az amúgy is olcsóbban szokott kijönni, meg ha nem pénzt adok, azt nem tudják elinni, cigire, játékgépre költeni.

Felnőtt emberek, elvileg meg kellene, hogy tudják oldani a dolgaikat egyedül. Ez a másik nyakára járás olyan megalázó, nem?

Ezért én ítélem el őket sem, de nem is adnék nekik jó szívvel pénzt. Abban viszont nincs semmi kivetnivaló, ha hetente párszor nálunk esznek. Már, ha amúgy jóban vagytok persze. Ha utálod nézni az arcukat, akkor ez nem jó megoldás.

Ugyanakkor az sem jó megoldás, ha megalázó helyzetbe kerülnek. Olyat keress, ami mindenkinek elfogadható, és megmarad a tisztelet! Mert mégis a párod szülei.

140 ezerből két embernek röhögve meg kell élni, még 80 ezres rezsi mellett is! Magatokkal szemben vagytok felelőtlenek, ha nekik hordjátok a pénzeteket. Fordítsátok hasznosabb célra. Az a pénz, mintha az ablakon hajigálnád ki!

Nem szegények, ennyi pénz elég a megélhetésre. Nme szorulnak támogtaásra.

Ha nem tudjátok hová tenni apénzeteket, inkább adjátok az árváknak, a betegeknek, vagy a hajléktalanoknak!

Szülők, nem szülők, ennyire nektek nem szabad pazarolnotok! Amit nekiadtok, az pazarlás. Meg kell ezt értetni a pároddal. Hogy nem ellene szól, nem is a szülők ellen. Szeretitek őket, beszélgettek velük, segítetetk akár beosztani a pénzüket, de a nem adtok arra, hogy elszórják.

Ennyi erővel apósod le is feküdhetne otthon a sezlonra! Minek fárad, ha semmi látszetja?

Mintha csak én írtam volna ezeket a sorokat... Nálunk is minden hónapban jön a telefon, hogy kéne 20-30 ezer, mikor hogy. Néha már alig bírjuk előteremteni a pénzt, de mindig azzal jönnek, hogy éhen fognak halni, meg fizetni kell a számlákat. Ital, cigaretta, kávé mindig van náluk. Szóval ugyanolyanok, mint a kérdezőnél. Előrébb való nekik a bevásárlás, az élvezeti cikkek, aztán ami marad, mehet a számlákra. És ha nincs elég, akkor jön a telefon. A múltkor már oda jutottunk, hogy felháborodtak, amiért nem rögtön másnap kapták meg a pénzt, hanem azután, hogy mi fizetést kaptunk. És akkor jött a határidős szöveg. :-S

Ezt a helyzetet csak úgy tudjátok megoldani, hogy letisztázzátok velük: nem adtok több pénzt, sem pedig ételt egészen addig, amiíg nem mondják meg, mire kell. És én a helyedben elszámoltatnám anyósodat, hogy mégis hova tüntet el egy hónapban cirka 150 ezret úgy, hogy még tőletek is kapnak szép számmal.

Gyerekkoromban hetente-kéthetente egyszer ettünk húst. Öten egy tyúkot.

Most kb. hetente kétszer eszünk,+ egyszer vmi virslit.

De most külföldön volt a párom két hónapig, mi e lánnyal akkor ettünk húst, amikor a bátyja hazalátogatott. Közben némi párizsit, májkrémet, mást nem. Semmi bajunk nincs.

Hat hogy cigire meg a kocsmajukra biztos hogy nem adnek, az is biztos. Tudod ki dolgozna azert, hogy anyosnak legyen piara meg cigire? Hibasak vagytok ti, hogy adtok nekik. Nekik kellene titeket segiteni, nem kevesbol elnek meg. Jol megelhetnenek ennyibol. Hiteluk nincs gondolom ennyi idosen mar, amugy ruhara sem kell annyit kolteni, rezsi es kaja, a kajan sporolni. Szoval anyosod minden honapban szepen felretehetne egy kis penzt. Iszonyat, meg olvasni is rossz, hogy emberek micsoda felelotlenek es egyszruen nem erdekli oket semmi.

Te meg orajtuk idegesited magadat, megall az esz! Allj a sarkadra, mondd meg a ferjednek, hogy nincs, nincs, es nincs!!! Adjanak anyosek nektek inkabb. Legyel kemeny, mert mindig csak tobbet akarnak majd, hidd el! Dehogyis te vagy a bunko, anyosek azok inkabb.