Milyen napokra adtok valamit a keresztgyereketeknek?

"hány éves koráig ?"

Hmmm talán míg élek addig fogok róla gondoskodni ahogy tudok.Nem értem miért lenne ez korhoz kötött???

Nekem a keresztszülőség csak névleges dolog, az unokaöcsémnek vagyok keresztanyuja is egyben. Én Karácsonyra, szülinapjára, Húsvétra vettem eddig valamit ajándékba, de volt, hogy gyümit vagy valamit vittem magammal, ha náluk jártam (még csak egy éves múlt). Szerencsére egy városban lakunk, így heti szinten látom. Igaz ki sem bírnám ha nem látnám tesómat meg a gyereke(ke)t :)

Ezt én később is úgy gondolom, hogy így fogom csinálni, mármint kisebb dolgokkal is meglepem. Szerintem egy-egy szelet csoki, vagy egy közös program sokkal többet számít mint az, hogy félévente odaadok neki valami nagy és drága ajándékot, amire mellesleg lehetőségem sincs, mert még tanulok.

Azért is gondolkodom így, mert keresztanyum és nagyszüleim világ életemben tojtak rám, én pedig szeretném ha egy olyan személy lehetnék a gyerek életében, akire később is számíthat, nem egy idegen...

Természetesen a tesójával is hasonló lesz a helyzet, pedig neki nem leszek keresztanyuja :) (Ő jövő héten születik meg :) )

Lassan 3 éves a keresztlányom. Eddig szulinapra és karácsonyra vettem neki ajándékot. A tesóm meg az én lányomnak a keresztapja (oda-vissza hívtuk egymást), de ok nem akarják, hogy vegyek neki ajándékot, mert hogy akkor nekik is viszonozni kell az én lányomnak. En egy két honappal elotte beszerzem apránként az ajándékot (nem kell nagy osszegre gondolni pl. játék, ruha stb). Ok mindég azt mondják, hogy nincs rá pénzuk, hogy viszonozzák ezt. En ugy gondolom, hogy amíg tudok fogok neki adni valami ajándékot ha már a keresztanyja vagyok. En soha nem kaptam semmit a keresztszuleimtol, és tudom,hogy sz@rul esik.

26N

Pénzt sosem adok.

Szülinap,névnap,karácsony amire 2-3 ezres játékot kap,húsvétra csokinyuszit.

8 éves.

Első, ne lepődj meg ezen! Ez van akkor, ha az illető keresztszülő nem szívesen vállalja a feladatot.

Az én szüleim is olyanokat kértek meg rá, aki a háta közepére sem kívánta az egészet. Távoli rokon, aki azért került kijelölésre, mert rokon. Mert család barátja vagy ilyesmi szóba sem jöhetett (már azért sem, mert barátaik sincsenek).

Így aztán olyan keresztszüleink voltak, akikről lerítt, hogy nem szívesen jönnek. Egyszer jelentek meg egy évben: húsvétkor. Hoztak valamit, aztán mentek is. Bátyám keresztapja (aki nem mellesleg apám bátyja) már 14 éves kora után sosem jött, ő azzal letudta a dolgot. Az enyémek 18 éves koromig jöttek minden évben, eltöltöttek nálunk 1-2 kínos órát és mentek. Hoztak valami dezodorfélét, törülközőt, gyümölcsöt, és szevasz. Hátuk közepére sem kívánták, de én ezért nem is tettem szemrehányást, ez a szüleim hibája.

Nekem a bérmakeresztanyám pénzt szokott adni, szintén csak húsvétkor. Szülinapkor, karácsonykor nem jöttek, az előbbiről szerintem azt sem tudták, mikor van.

Egyedül húgom keresztapja az, aki karácsonyi ajándékot is hoz a tesómnak, meg húsvétit is, de ő is csak beugrik 2 percre, és megy is. Letudja a kötelezőt.

Én nem vagyok keresztszülő, de ha az lennék - hiszen lehetnék, ugyanis a testvéremnek van már két gyereke -, akkor sem viselkednék velük másképp ajándékozás szempontjából, mint így, szimpla nagynéniként.

Messze élnek, 200 km-re, így tehát évente 2x látjuk egymást. Ezek a látogatások nem feltétlen születésnapokhoz, karácsonyhoz kapcsolódnak. Ha megyek, mindig viszek a gyerekeknek apró ajándékot, olcsóbb játékot vagy csak édességet, akkor is, ha nincs semmilyen alkalom. Persze a szülők is kapnak valamit, nincs kivételezés csak azért, mert gyerekek, nekem a szüleik ugyanúgy fontosak, mint ők. Illetve legközelebb a testvérem áll hozzám, őt ismerem, vele nőttem fel, a gyerekeit meg csak ritkán látom.

Karácsony, születésnap esetén is csak kisebb ajándékokat kapnak tőlem.

Nekem a majdani gyerekemre, családomra kell gondolnom, arra kell gyűjtenem, hogy majd nekik tudjak ajándékot venni. Inkább félreteszem a pénzt, vagy elköltöm magamra. Nagyobb értékű ajándékot vegyenek nekik a szüleik.

Szerencsére úgy gondolkodnak ők is, mint én, hogy elsősorban az együttlét öröméért találkozunk. Mindenkinek megvan a saját élete, saját (leendő) családja, a megkeresett pénzt pedig mindenki költse magára, házastársára, gyerekére.