Ti is ki szoktatok borulni napokra? Már pár napja azt érzem elegem van mindenből, hajtok a munkával de semmi látszata nincsen, senki nem szeret nem áll mellettem, semmi nem jön össze és hasonlókon? Hogyan űzitek el ezt az állapotot?

Nem, nem szoktam. Szeretem a munkám, nem vagyok belőle milliomos, de nem panaszkodhatok. Szeretnek, de csak azok, akiket én is, felesleges imádókra nincs szükségem. Elég a családom, a párom, és a két legjobb barátnőm. Amit akarok, az össze szokott jönni, bár nem sok nagy terv volt eddig az életemben. Persze volt mikor úgy éreztem, hogy minden ellenem van, de ez elég minimális ideig tartott, max. 1 nap. Aztán minden helyreállt magától. Általában kialszom.

Volt sokszor. Sokat gondolkodok ilyenkor, próbálom feldobni magam, hogy jobban érezzem magam, és ne süllyedjek még lejjebb. Kibeszélem magam barátnőkkel. Ha nincsenek, akkor magamban próbálok elrendezni mindent, vagy elterelem a figyelmem olvasással, más hobbival.

A testmozgás is sokat segít. Főleg szabad levegőn. Valami dinamikusabb, pl. foci, vagy tenisz, bicikli. Csodákat tesz!

Ugyanezeket érzem, csak a sulival kapcsolatban.. Hiába tanulok órákat/napokat, egyszerűen karó lesz a dolgozatom.. Pedig tudom! Csak nem ott.. :/ Én általában mindent a földhöz vágok, ordibálok, káromkodok és ha ezeket befejeztem, akkor a barátaimat ölelgetem..:) Remélem segítettem.:) 14/L