Hazatelepülő magyarok, akiket már nem vár Magyarországon senki, hogyan illeszkedtek be, hogyan találjátok fel magatok?

Szerintem ez ugyanolyan lehet, mint amikor valaki kiköltözik külföldre. Nem ismer senkit, nem várja senki, nincsenek barátok, el kell indulni valahogy.

Itt viszont nincs nyelvprobléma, és sok mindent ismernek. Még könnyebb is lehet.

nem fogok visszakoltozni :) igy nem lessz ilyen gondom.

de ha visszakoltoznek ugyan ugy lenne mint mikor ide kulfoldre koltoztem.2-3 honapig nem lenne akihez szoljak majd tuti kotnek ismeretsegeket ugy mint itt.csak ott konyebb lenne a nyelv miatt.de mar nem tudom m.o-on elkepzelni az eletem sajnos.nem akarok ujra nyomorogni,Bécsben élek és imadom.

Nem hiszem, hogy sokakat érintene ez a kérdés, amíg Magyarország ott tart, ahol tart. És ahol most tart, az néha nagyon messze van a normálistól, nemhogy a normális nyugati mentalitástól.

Aki huzamosabb ideig él külföldön, és megtapasztalja, hogy mennyivel jobb a légkör, a mentalitás, mint otthon, nem beszélve az anyagi biztonságról, az nemigen hiszem, hogy mostanában akarna hazarobogni és hazatelepülni.

Mi éppen a hazatelepülés elött vagyunk 2 gyerekkel...

Szerintem iszonyú lesz. Àltalában rémálmaim vannak miatta, mit hagyok itt. A jólétböl, a biztonságból a totális káoszba...

13 éve élünk nyugaton.

Èn tarottam az otthoniakkal a kapcsolatot, folyamatosan készültünk haza, dédelgettük az illúziókat...

De munkahelyeket keresve rá kellett döbbenni, sok minden magváltozott azóta otthon.. Magyarország nemhogy a nyugathoz képest nem fejlödik, de önmagához képest is erösen csúszik lefelé...

Az emberek is megváltoztak, felszinesek vagy megkeseredettek. Próbálják túlélni.

A gyerekeknek a pszichológus szerint jó lesz, mert otthon azért egy mozgalmas, színes élet van. Több kúltúrát megtapasztalni roppant motiváló lehet.

Egy itteni ismerösöm mondta: Még haza sem érsz, máris azon töröd a fejed, hogy gyere vissza...

Nem is az a kérdés, hogy beilleszkedsz-e, mert persze, hogy be, ha nincsenek rokonok, akkor is, hisz a hazád, inkább az a kérdés, el tudod-e viselni az ottani körülményeket.

Két barátnöm is hazaköltözött. Egyik Svédországból, fél év múlva visszament, a másik Münchenböl,

ö 3 hét múlva, miután elkezdett dolgozni Pesten, robogott vissza.

Volt egy ismerösöm, egy pár, akik Ausztráliából települtek haza. A nö jól bírta, a srácot klinikán kellett kezelni tudathasadással.

Nehéz lesz. Az is kérdés, mennyi idösek vagytok, ill. lelkileg hogy birtátok a külföldöt.

Az a jó szerintem, ha az embernek van választási lehetösége, tehát visszamehet, ha mégis meggondolná magát.

Kimenni azért is könnyebb - bár nekünk ez is borzasztó nehéz volt - mert kintröl bármikor hazajöhetsz, de fordítva nem.

Èrdekes, hogy eddig reklamáltál, hogy nincs érdemi válasz.

Most van - erre te nem reagálsz.