Az elvált szülők gyereke, hogy érzi magát mikor azt látja, hogy az anyja, vagy apja új családja (mostohatestvérei) sokkal jobb anyagi körülmények között él?

22-es, azt értsd meg, hogy mindkét gyerek kap kerékpárt. Az első házasságból született gyerek úgy, hogy az apja ad 50%-ot, az anyja (első feleség) is ad 50%-ot. A második házasságból született gyerek meg úgy, hogy az apja fizet 50%-ot, az anyja (a második feleség) pedig szintén 50%-ot.

Mindkét gyereknek lett kerékpárja, s mindkét gyereknek csak a saját szülei fizették, nem kell a másik gyerekére költeniük. Miért olyan nehéz ezt megérteni???

Én értem,hogy mit akarsz mondani,de úgy látom,Te nem érted,amit én írok...

Nem értem,miért nekem kellene kárpótolnom a kislányt,azért,mert a szülei elváltak.Nem is ismertem akkor őket,rá két évre találkoztam az apukájával,így valóban úgy érzem,hogy nem az én hibám az,hogy ő ebből a szempontból hátrányos helyzetű.

De ha már annyira erre élezed ki a helyzetet,hogy én a férjem miatt tudok spórolni,akkor ha a Te szemszögedből nézzük a dolgokat, a szomszédom azért tud elmenni nyaralni Mexikóba,mert kb. háromszor annyit keres ,mint én,ezért tud ennyit megtakarítani,szóval vigye el az én gyerekeimet is,mert ez így igazságos...

Vagy a párom kislányának az anyukáját támogatják a szülei,így közvetve az unokát is,tehát akkor mostantól támogassák az én gyerekeimet is,mert az én szüleim nem tudják,és ez így igazságtalan.

Sajnos mindig is voltak,vannak és valószínűleg lesznek is társadalmi egyenlőtlenségek,mindig van aki gazdagabb,van aki szegényebb,van amelyik gyerek jó anyagi körülmények között él,de verik a szülei,van aki csonka családban nő fel stb.,minden gyerek más és más háttérrel rendelkezik,lehet,hogy ez valahol igazságtalan,de sajnos ilyen az egész világ,és nem kárpótolhatok minden egyes gyermeket azért,mert ő esetleg rosszabb helyzetben van,mint az én gyerekeim.

Úgy gondolom,és ebben a párom is egyetért velem,hogy neki minden tőle telhetőt meg kell adnia a három gyerekének,egyformán kell gondoskodnia róluk és nem szabad különbséget tennie köztük.A kislányáról az exével közösen kell gondoskodnia,mert az ő kettőjük (!) gyereke,a fiainkról pedig velem együtt,mert nekik meg én vagyok az anyjuk.

Szerintem ilyen egyszerű ez az egész,bár ennek ellenére mind lelki,mind anyagi értelemben kap tőlem a kislány,de ez csak egy plusz,ami viszont nem elvárható.

De ha Te ezt nem érted meg,akkor nincs miről beszélni,Te biztos ugyanannyit adsz más gyerekeknek,mint a sajátjaidnak (ha vannak),úgyhogy őszintén gratulálok a nagylelkűségedhez,mást már nem lehet hozzáfűzni.

Én nem azt mondtam,hogy jó,hogy az egyik gyereknek több van,a másiknak kevesebb,és egész életemben igyekeztem segíteni a rászorulókon,pl. a már nem használt ruhákat,bútorokat odaadtam a családsegítőnek stb.,de igenis úgy gondolom,hogy nem tudok minden gyereket kárpótolni azért,mert neki rosszabb sorsa van,mint az enyémeknek,ráadásul azért nem vagyunk milliomosok, van,akihez képest mi is rosszul élünk...És én elsősorban a saját két gyerekemért dolgozom,őket kell (!!!!) eltartanom,a férjem gyerekéről gondoskodjon a férjem meg a kislány anyukája 50-50 %-ban,úgy ahogy a közös gyerekeinkről is 50-50%-ban gondoskodunk.Ilyen egyszerű.

De ha Te ennyire sajnálod őt,mert olyan sanyarú sorsa van,amiért az a szemét,aljas mostohája nem tartja el és nem vesz neki biciklit,akkor szólj,és megadom az anyukája bankszámlaszámát ,hogy tudd őket támogatni,nehogy Te is olyan mély erkölcsi fertőbe süllyedj ,mint én,aki nem gondoskodik más gyerekéről.

Igazad van.Az én saram,hogy ők szétmentek,mikor én nem is ismertem még őket,mert az anyuka fél éven keresztül csalta a páromat,és ezért most egyedül neveli a kislányt.A kislányt valahol sajnálom,mert nem teljes családban él,de a férjem nagyon is tisztességesen fizeti a gyerektartást és ezen felül is igyekszik neki mindent megvenni és sok időt vele tölteni,és az anyuka is becsületesen gondoskodik róla,így ilyen szempontból nincs rosszabb helyzetben ,mint az én két fiam.

Én akármit mondasz is,tartom azt a véleményt,hogy mindenkinek a SAJÁT gyerekét kell eltartania.

De Te gondolj amit akarsz,nem érdekel a véleményed,és nem is reagálok rá többet,mert ez az egész már nem a kérdéshez kapcsolódik,hanem arról szól,hogy Te pálcát törhess olyanok fölött,akiket nem is ismersz,ráadásul olyan miatt ítélhess el másokat,ami egy teljesen normális magatartás.

Lehet,hogy én egy aljas szemét vagyok,mert nem tartom el a párom lányát,és nem veszek neki drága ajándékokat,de Te sem vagy egy szent a mások feletti bíráskodásoddal.

Szóval szerintem először a saját házad táján sepregess.