A menyem (és a fiam) nem akarnak velünk napi kapcsolatban maradni. Mit tegyek?

Én anyukám is ilyen. Azt szerette volna, ha odaköltözünk a tetőtérbe hozzá. De a "gyerekeknek" is kell a magánélet. Nem a szülőkkel élünk, hanem a párunkkal. Ez a normális, elköltözik a gyerek, és éli világát, nem a szülő lesz a legfontosabb. Bőven elég a heti 2-3 beszélgetés telefonon, esetleg heti 1 találka. Engem iszonyatosan idegesítene, ha anyám minden áldott nap hívna.

24/L

Eleve nem kellett volna őket rábeszélni a közelségre. Felnevelte a fiát, ok...minden elismerés az öné. De neki a felesége már a családja (elsődlegesen) és nekik van egy saját életritmusuk...szerintem ez teljesen normális. Mindenhol másmilyen a kapcsolat, nekem pl. Anyukámmal napi szinten maradt,sőt férjemmel szinte naponta,2naponta megyünk át hozzájuk. De ez elég kirívó eset.

Nem kell izgulnia, lehet majd sűrüsödni fog,ha lesznek unokák és ön is segít majd vigyázni rájuk.

Ja és szerintem ha nagyon bántja a dolog egyszer üljön le a menyével és őszintén mondja el,hogy ezt érzi és őszinte választ szeretne kapni. Én biztosan őszintén válaszolnék és örülnék is,ha ilyen nyílt és őszinte kapcsolatot kezdeményezne az Anyósom!!

Szerntem az a normális, ha heti 1-2-szer találkoztok. Mindenki éli a saját életét, a fiadnak most kell a saját családját, a saját családi életét kialakítania. Nem hiszem, hogy minden este nálad kéne ülniük, hiszen minden bizonnyal van saját programjuk is.

Mi is csak kb. heti egyszer találkozunk a szülőkkel, pedig közel laknak, de meg sem tudnánk oldani, hiszen a többi este vagy egyedül szeretnénk lenni, vagy saját programunk van, a gyerekekkel vagyunk.

42/N

Naponta nálad legyenek?

A saját életükkel, házasságukkal mi lesz?

Ne csak magadra gondolj, hanem rájuk is.

Igazuk van, ha meghúzták a határt.