Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Családfa » Szerintetek elmenjek nyaralni...

Szerintetek elmenjek nyaralni a mamámhoz? 19/L

Figyelt kérdés
Mindig a húgommal szoktam menni nyáron hozzájuk 2-3 hétre, de a tesóm egész nyáron dolgozik, szóval most nem tud jönni.A szüleim azt akarják, hogy menjek el egyedül,hogy ne üljek egész nyáron itthon, de egyedül még sohasem voltam náluk és nem tom, hogy hogyan érezném magam.A húgommal olyanok vagyunk, mint egy barátnők, vele nagyon jól el szoktunk lenni ott, ezért is vagyok egy kicsit szomorú, hogy idén nem tud jönni.Ilyenkor annyira jól jönnének a barátok, velük bárhova el tudnék menni, és akkor nem unatkoznék egész nap.De mivel a természetem miatt nem sikerült szerezni, ezért ha a húgom nincs itthon, egész nap unatkozok.Az igazat megvallva a mamámékkal nem is vagyok olyan beszédes viszonyba, ha el is megyünk hozzájuk, csak néha beszélgetünk(a félénkségem miatt), emiatt olyan furcsán érzem magam náluk.A szüleim azt mondják, hogy ott egész nap kint lehetnék az udvaron és a papámmal együtt kertészkedhetnék, de itthon meg tudok számítógépezni, filmet nézni, szóval ebből a szempontból jobb itthon, mert több lehetőségem van itt.Annyira jó azoknak, akik nyitott, vidám természetűek, barátságosak, mivel nekik rengeteg barátjuk van, akikkel ide-oda mehetnek a nyáron és nincs ilyen gondjuk, hogy egyedül maradnak és az önsajnálatba menekülnek.Már sokszor gondolkodtam, azon, hogy ha megkérdezné valaki tőlem, hogy mit kérsz pl:születésnapodra vagy névnapodra stb., akkor csupán csak annyit kérnék tőle, hogy segíts nekem igaz barátokat szerezni.Tudom, hogy ez csak saját magamon múlik, és nekem kell megtennem az első lépést, de, ha emberek közé kell mennem annyira hatalmába kerít a szorongás és a félelem, hogy legszívesebben elsüllyednék a föld alá, hogy ne lássanak.Bocsi, hogy egy kicsit hosszú lett, de már annyira szeretnék ebből kitörni,de egyedül képtelen vagyok rá.Ti mit csinálnátok a helyembe?Elmennétek vagy inkább maradnátok otthon?
2012. jún. 19. 13:19
1 2 3
 11/28 A kérdező kommentje:
Nem tudom, kicsit félek ettől az egész helyzettől, pedig tudom, hogy csak a mamámhoz kellene elmennem, akiket minden hétvégén meglátogatunk és akik szívesen látnának engem.Még a papám mondta is apukámnak, hogy menjek el egyedül és megtanít kertészkedni, mert nem igazán tudok. A húgom mellett viszont nagyobb biztonságban érzem magam, és ha elkezd velük beszélgetni, akkor egyből oldódik a hangulat, így én is felszabadultabban bekapcsolódok a beszélgetésbe.Egyszóval ha a húgom megteszi az első lépést, akkor már én is képes vagyok rá.Emiatt úgy érzem, ha nincs mellettem, akkor elveszek a világban.
2012. jún. 19. 13:46
 12/28 anonim ***** válasza:
100%

Na, hogy Shaddaknak is kedvezzek egy picit mert csípem :)


Mint hangsúlyoztam elolvastam a körülményeket és azok ismeretében és mérlegelésével írtam a tanácsom.

Kedves kérdező neked nincs választásod. ITT A KÍTŰNŐ ALKALOM!! Egy életet nem tudsz leélni úgy, hogy minden lépést a testvéred után teszel. Lesz majd saját élete, saját családja, ami nyilván a várrokonok mellé lép, de ha pl babája lesz nem fog tudni lehet hónapokig elmenni veled sehova. Akkor mi lesz? Te is felfüggeszted huszon harmincévesen az életedet addig amíg ő jobban rá nem ér?

Na ugye, hogy ez nem járható út.

És most az élet adott neked egy alkalmat. Próbáld meg. Ha nem menne (amit nem hinnék, hisz a családba kerülsz akik valamennyire ismernek, nem egy mélyvízibe-pl egy gólyatábor) még mindig hazajöhetsz.

remélem segítettem ;)

2012. jún. 19. 13:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/28 Shaddark ***** válasza:
51%
Köcce :)))
2012. jún. 19. 13:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/28 anonim ***** válasza:
100%

neked mindent :)


(bocs az offért)

2012. jún. 19. 13:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/28 A kérdező kommentje:
Utolsó:A zárkózott természetem az óvodáskori élményeim miatt alakult ki. Fogalmam sincs , hogy konkrétan mitől, csak arra emlékszem, hogy volt egy lány akivel közös öltözőszekrényem volt, de már az első napon, mikor találkoztam vele ott, nem volt szimpatikus, mivel a ruháit szétszórta, és az én helyemet is állandóan elfoglalta.Aztán később valami miatt(lehet, hogy anyukám szólt az ő anyukájának, hogy figyeljen már jobban oda a gyerekére, mert mindig szétszórja a ruháit és elfoglalja a másik helyét)megutált engem ez a lány és onnantól kezdve összefogott 2 másik lánnyal, akik az udvaron folyamatosan bántottak, én meg mindig az óvónők mögé bújtam, hogy megvédjenek.Lehet, hogy ezek a bántások annyira mély nyomot hagytak bennem, hogy még a mai napig nem tudok továbblépni? Még sohasem jártam emiatt pszichológusnál, mert félek személyesen beszélni a problémáimról bárkinek is.
2012. jún. 19. 14:09
 16/28 anonim ***** válasza:
100%

Fogd fel úgy, hogy ez egy remek alkalom arra, hogy megkezdd a leszakadást a húgodról. Félre ne érts, az nagyon is becsülendő, hogy ilyen szoros a viszonyotok, csak nekem az jön le, hogy te az árnyékában élsz. Ő kell ahhoz, hogy beszélgetni tudj a saját nagyszüleiddel 19 évesen? Ez nem állapot.


Tudom, hogy sokszor a kisebbik testvér életrevalóbb (ezt támasztja alá az is, hogy ő dolgozik, te pedig nem), de ez azért mégiscsak túlzás, hogy a saját nagyszüleidtől is tartasz nélküle.


Tényleg tele vagy önsajnálattal, szerintem inkább próbáld a jó oldalát nézni és tényleg arra használni a helyzetet, hogy kiléphess a húgod árnyékából, mert minél inkább telik az idő, annál inkább külön fog sodorni titeket az élet, nem lesz ott, hogy elindítsa a beszélgetéseket helyetted (most is már dolgozik, pasizni fog, netán férjhez megy, fele ennyi időt sem fog veled tölteni)!


Tehát igen, menj el. Neked is jobbat tesz, ha nem a számítógép előtt töltöd a nyarat, hanem a nagyszüleid társaságában, a kertészkedéstől legalább szép színed lesz. :)


A szorongást és félelmet csak úgy lehet leküzdeni, ha bedobod magad a mélyvízbe. Első lépésnek tökéletes lenne a nagymamádhoz menni, mert mégis csak családtag.

2012. jún. 19. 14:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/28 anonim ***** válasza:
100%
Atyaég! Óvodás korod óta négykézláb hurcolod ezt a terhet, mint egy csiga? És inkább bujkálsz, de nem akarsz szembenézni vele, nem akarsz megszabadulni tőle? Szeretnéd, ha a természeted miatt különcnek nézne mindenki, ha nem tudnál sehová beilleszkedni, ha nem tudnál ezért dolgozni, családban élni? Lépj valamit sürgősen! De legalább van betegségtudatod és felismerted a problémát! Ez már azért egy lépés... jöhet a második!
2012. jún. 19. 14:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/28 A kérdező kommentje:
Utolsó és utolsó előtti: Hiddjétek el, hogy nagyon szeretnék ezen változtatni már évek óta, de fogalmatok sincs milyen érzés, amikor szorongsz, félsz és valami megakadályozza, hogy kitörj.Nem tudom mi, próbálok rájönni.Egyedül képtelen vagyok változtatni ezen,szükségem van segítségre.
2012. jún. 19. 14:33
 19/28 anonim ***** válasza:
100%

Akkor pszichológus.


De erre most nem ér azt válaszolni, hogy attól is félsz. Szedd össze, erőltesd meg magad, mert sem én, sem más nem fog tudni elmenni helyetted, de még a húgod sem.


Az életed meg telik..

2012. jún. 19. 14:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/28 A kérdező kommentje:
De megyek júliusba egy gyalogtúrára, ahova mintegy 150 ember jön(fiatalok, kicsik, felnőttek, idősek) és már elhatároztam magamban, hogy összeszedem minden bátorságom, erős leszek ,félreteszem az önsajnálatot és hiszek benne, hogy ott tudok majd barátokat szerezni, mivel ez egy hatalmas lehetőség arra, hogy megtegyek az első lépést.
2012. jún. 19. 14:40
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!