Hogy találhatom meg anyámat?
Hagyományos hagyatéki eljárásban a közjegyző megkeres ha tetszik ha nem! Idén év elejétől változtak a szabályok, az elhunyt lakóhelyén a jegyző intézi a hagyatéki eljárást, de a lényeg nem sokat változott.
Ha indítasz egy hivatalos kerestetést az akkor is sokat segít a jegyzőnek a hagyatéki eljárásban ha édesanyád letiltotta az adatait.
Valami hasonló cipőben jártam én is - bár én ismertem apum - végül a hagyatéki eljárásban kb. 1,5 millió adósság került, semmi más. Félöcsém, aki apuval élt haláláig, felvett még egy hónap nyugdíjat és a bankkártyáját is használta apunak a halála után! Na ezt rendezni a hagyatéki eljárásban! Ezen túl volt egy provident kölcsön, amire adtunk pénzt öcsinek, ne legyen rajta éves hátralék, ne kerüljön eljárás alá. Na a pénz az eltűnt, a hitel pedig bekerült a hagyatéki eljárásba. (Az ügyben szereplő bankok közöl a provident számolt a legnormálisabban, nem is hittem volna!)
"...Valami hasonló cipőben jártam én is -..."
De feltételezem a Te esetedben nem íratott le a nevéről (azaz jogilag az ő gyermeke vagy) illetve nem volt olyan végrendelkezés ami téged kizárt az örökségből.
Ha a kérdező esetében a hatóságok nem akarják megadni anya adatait, akkor valószínűleg lemondott a gyermekről, vagyis jogilag már nem az anyja.
Ismerem anyám,tudom mikor született,többször meg is mondták hol lakik,de nem tudom miota,már csak akkor mondják meg ha akarja,persze megkeresik.Ott maradtam a korházba,val az anyám maradt,mert 5 évesen egyszer és soha többet meglátogatott.Igazábol nem tudom mi van? Én inkább arra gondolok,hogy elhallgatott,magyarán sehol nem mondta meg,hogy van egy fia.Írok egy érdekes esetet:Egyszer a 80-as évekbe munkát kerestem.Anyám a 13 kerületben egy gyárban volt gondnok.Szoval nézem az exprest és véletlen pont ott kerestek takaritot.Én tudtam,hogy anyám ott gondnok,bementem a munkaügyre,kérdeztem van még felvétel? Mondták igen,de menjek le a gondnokságra és ott intézik a felvételt.Igen jól gondoljátok,nem lettem felvéve,hiszen akkor anyám lebukik,mert a személyimbe bent volt a neve.Anyám azt hazudta nekem,hogy már felvett valakit és azt várja.Na jó kb 6 órán keresztül beszélgettünk,de nem jött senki se,de én meg nem eröltettem a dolgot.Aztán amikor többször megtaláltam,mindig azt mondta menjek vissza egy hét mulva,de mire visszamentem elköltözött.Na egy idő után meguntam a keresést.Egy ügyvéd anno azt mondta,anyám nem tud kizárni az örökségből,ezért probálkozom.
A netezősnek üzenem,ha tudja fizesse ki a számláim 4 honapja nem fizetem,eddig nem kapcsolták ki.Amugy meg menjen bogarat szedni,mert nem tudom miért itt válaszolgat hülyeséget,ha nem tudsz valamit,miért szólsz bele!
Én 40 éves vagyok,szintén intézeti.18 évesen engedtek ki az állami intézetből,hogy most már felnőtt vagyok,éljek ahogy tudok.
Mégis a saját lábamra tudtam állni.Soha nem találkoztam a vér szerintit szüleimmel,sose tudtam meg kicsodák,hogy élnek vagy sem.Nem volt nevelőszülőm se.Mégis 40 évesen boldog házasságban élek,van egy csodás fiam,és Budapesten is van egy 2 szobás lakásom(ami jelenleg üresen áll,mert épp teljes felújítás van rajta) Külföldön dolgozom,egészséges vagyok..
Ezeket te is elérhetted volna,ha nem kifogásokat kerestél volna éveken át..Azért mert 40 évesen semmit nem értél el,és boldogtalan vagy azért csakis magadat okolhatod.
Még valamit.
Az örökségről jó ha tudod,hogy adósságot is örökölhetsz,nem csak vagyont.Az adósságot az örökségi összeg erejéig örökölheted..és akkor mi lesz ha kiderül anyádnak igaz van egy lakása, ami ér mondjuk 3 milliót,de van majdnem3 millió forint tartozása is?? Érdemes ezzel foglalkoznod?? 46 évesen komolyabb felfogásod is lehetne..
"...Ott maradtam a korházba,val az anyám maradt,mert 5 évesen egyszer és soha többet meglátogatott.Igazábol nem tudom mi van?..."
Most akkor ki nevelt fel?
Nevelő szülők vagy gyermek otthon?
Hol voltál 18 éves korodig?
Tisztázni kellene a jogi státuszodat mindenképp, mert addig nehéz bármit intézni.
Örülök,hogy 40 évesen jól megy neked,és tojok a cinizmusodra.Miért hasonlitasz magadhoz,amikor neked sincs f....d az én életemről.Amiket én megéltem,ha hallanád elsirnád magad.Az nem tünik fel,hogy nem züllöttem el,nem vagyok alkoholista,mert a legtöbb intézetis itt végzi.Te is inkább gondolkodj és többet tanulj az életről pl ilyen aranyszabályokat,hogy: A kivétel erősiti a szabályt
Had ne alkossak rolad véleményt te superman! A hozzászólásod stilusára ez a kommentem.
UI: Kiváncsi lennék melyik intézetbe voltál,ebből levonnám a következtetést,de biztos nem olyanba,ahol 900 fiu volt,ahol mindennapos volt a testifenyités,mind tanár,mind gyerek részéről,ahol fizikai büntetéssel tartották kordába,azt is akit nem kellett.Hogy miért??? Mert ilyen volt a helyzet 1975-be és ez egy ilyen nevelőotthon volt,ja nekem meg pechem volt.Szoval gondolkodj ez nem az iskolapad,hanem az élet.
A kérdezőnek írom:Megszülettem,ott maradtam a korházba,csecsemőotthon,3 éves koromtól nevelőszülök,11 éves koromtol intézet,18 éves koromtól a Nagy betüs élet,munkásszállo,albérlet,soha semmi ami saját.
Ui: Ja a nevelőszüleim is vertek
A következő okos hozzászolló inkább ne szóljon hozzá!Köszönöm
Az lesz a legtisztább ha megnézed a neten, hogy lakóhelyed közelében hol van ingyenes jogsegély szolgálat, mert így van esélyed tisztázni a helyzetet.
Ha nem adtak örökbe, hanem csak nevelőszülőkhöz, akkor talán nem volt meg a lemondás jogilag.
Ha jogilag meg volt a lemondás, akkor nincs esély az örökségre tudtommal.
Most még reagálok a sértő megjegyzésedre.
Nem azért írtam le hogy 40 évesen hova jutottam,csak arra akartalak felvilágosítani(de úgy látszik ehhez sincs meg a kellő eszed) hogyha nem a múlton rágódnál ahogy most is csak a múlton tudsz rínyálni,akkor vihetted volna te is valamire.De te egész életedben csak a sérlemeidet hozod fel,és ez éltet téged.Nekem nyolc hogy te hogy élsz,de azt kapod az élettőél amit adsz.Ha ilyen rosszindulatú,epés,és bunkó vagy akkor hasonló életet kapsz vissza..Mondjam az,hogy megérdemled??? Nem mondom..Tudod azért nem mondom,mert piszkosul sajnállak..
(csak hogy tud a X.kerületben éltem nevelőintézetben sok más gyerekekkel együtt.)JA! és nem kell irigykedni,vagy bunkón válaszolni a másiknak....
(nem kell válaszolnod,mert a kérdésedet rögtön törlöm is az oldalamról,és magasról lesz***om,hogy ezentúl mire hogy reagálsz..
De kívánom,hogy ezentúl azt kapd az élettől amit te magad is adsz..Így legalább megtanulod,(ha már ezt sem tanultad meg a 46 éved alatt,hogy illik normálisan válaszolni,és tisztelettel bánnia másikkal még akkor is ha ismeretlen (mert ugye te sem tudsz rólam semmit)
Kedves kérdező, ne haragudj, de itt senki nem tehet arról, hogy te milyen körülmények között éltél.
Jogos az a felvetés, hogy hiába intézetben élt valaki, sokan viszik valamire, mert nem engedik el magukat, nem sajnáltatják magukat, hanem megpróbálnak a saját lábukon megállni, még ha jóval nehezebb is, mint egy családban nevelkedett gyereknek. (Szintén nagyon rossz körülmények között nőttem fel, szülők nélkül, tehát nem a habokba beszélek.)
A másik: kérlek, ne sértegess más embereket, hogy jössz ehhez? Keresd meg az anyádat, és rajta verd el a port, ha ennek még 46 év után bármi értelmét látod.
És valóban: adósságot is örökölhetsz!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!