Mi a véleményetek az örökbefogadásról?

Ez egy nagyon szép dolog lenne tőled, amire nagyon kevés ember vállalkozna.

Pont emiatt lennének konfliktusaid ismerősökkel, esetleg családtagokkal.

Én is fogadnék örökbe. Viszont anyumék nagyon le akarnak róla beszélni. Minden áron be akarják nekem magyarázni, hogy nem tudnám annyi szeretni a magamhoz vett gyermeket, mint a vér szerinti másik kettőt, hármat.

Viszont, én tudom, hogy ez nem így van!! Senki nem hisz nekem, vagy kimosolyognak, vagy váltig állítják, hogy rosszul érzem, gondolom.

Engem egyedül ez tart vissza az örökbefogadástól. A családtagok. Annyira borzasztóan rosszul esne, ha látnám, hogy másként viszonyulnak az örökbefogadott gyerekemhez, mint a többihez...

szép és nemes feladat az amire te gondolsz és remélem sikerrel jársz majd.

Ha lehetne én biztos úgy csinálnám hogy a gyerekeimmel eljárnék és akivel a legjobb kapcsolatot ki tudjátok építeni ő lesz az igazi. Csak nem tudom van e erre lehetőség

Nekem még nincs gyerekem,biztos másképp gondolnám ha lenne,de én nem fogadnék örökbe!Főleg nem 10 éveset!Biztos van amelyik nagyon aranyos,meg kedves,de a legtöbb már 10 évesen elég "elfajzott" és abból nagyon nehéz kinevelni!Nem lehetetlen szerintem de biztos nagy meló!Nekem van ismerősöm akinél van 2 lány de nem örökbe fogadták,csak nevelőszülők és azt hiszem szépen el vannak a lánykák!(csak lábjegyzetként írom hogy nem is kevés a pénz utánuk)De ők nincsenek még 10 évesek,ha jól emlékszem!

De!Most hallottam rokontól hogy a kolléganője örökbe fogadott és a gyerek fenyegette őket hogy leszúrja álmába meg ilyenek!Szóval gondolj bele hány álmatlan éjszakájuk volt emiatt!És még kihozni sem egy leányálom,na vissza adni sokkal nehezebb!

Most csúnyán fogalmazok,de zsákbamacskára nekem se kéne gyerek!Tényleg max kicsi,és lehet sosem mondanám meg hogy "honnan valósi"!Nagyon kevés becsüli meg magát a nevelőszülőknél,és nagyon kevés tekinti a saját szüleinek őket sajnos!

Nem mondom azt hogy nem nemes dolog,de én biztos nem hoznék ki,még ha meddő lennék sem!(mármint 10 évest)

Azért kívánom ha még is kihozol egyet,akkor az öröm legyen számotokra,ne bánat!

24/L

Én csak akkor fogadnék örökbe, ha nem lehetne sajátom és akkor is csak csecsemőt.

De nem nevetlek ki és nem beszéllek le, hanem inkább le a kalappal, ha megteszed :-)

Az a műsor, amit láttál volt állami gondozottakról szól (nem árvaházban nevelkedtek, hanem állami gondozásban), és java részük nem volt annó örökbe adható.

Az állami gondozottak többsége nem adható örökbe. Attól, hogy állami gondozásba vették, még nem válik örökbe adhatóvá, ahhoz az kell, hogy a szülei lemondjanak róla, és hozzájáruljanak az örökbe adhatóságához; vagy pedig tartósan egyáltalán ne tartsanak kapcsolatot a gyerekkel és ne is érdeklődjenek felőle (ha évente egyszer felhívják a gondozó intézményt, hogy mi van a gyerekkel, az már elég kapcsolattartás ahhoz, hogy a gyerek ne legyen örökbe adható. De ha még ezt sem teszik meg, akkor az örökbefogadás elindítása előtt a gondozó intézmény megkeresi a szülőket, akik ekkor is megvétózhatják az örökbe adást) Többszöri sikertelen megkeresés után lesz csak örökbe adható a gyerek, de ez is lezajlik 2-3 éves korára. Nagyon ritka, hogy olyan gyerek legyen, aki 8-10 éves kora körül lesz örökbe adható.

Ha valakiről nem mondtak le csecsemő korában, hiába állami gondozott, egyre kisebb az esélye, hogy örökbe adható legyen. Ha pedig még pici korában lemondtak róla, de mégsem sikerült örökbe adni, akkor komoly gond lehet a gyerekkel (rengetegen várnak babára, gondolhatod, hogy nem nagyon "marad" örökbe adható baba)

Ha pedig ilyen idős korában mondanak le róla, akkor megint csak komoly gondok miatt.

Nálunk úgy volt, ha tényleg végképp nem vállalhatunk gyereket akkor örökbe fogadunk. A nagyi már akkor kijelentette, hogy nem az ő unokája és utálni fogja.

Végül csak sikerült kemény és veszélyes terhesség árán egy egészséges kislányt "összehoznunk" de sajnos annyira leamortizálódtam (eleve betegségeim miatt mondták hogy ne legyen gyerek) hogy tesóra nem is merünk vállalkozni.

Így már pedzegettem a férjemnek, hogy később, ha kicsit nagyobbacska lesz a sajátunk (jelenleg 2 éves) talán jó lenne egy tesó neki. Mondjuk úgy pár év múlva, és nála azért kicsivel fiatalabbat, hogy ő lehessen a nagytesó.

A rokonság nem tudom mit fog szólni. A nagyit tudjuk, a szüleimmel azért lesz nehéz, mert elfogadták az örökbefogadás ötletét mikor még úgy volt, hogy nem lesz csimotánk. Most viszont mindig hangoztatják, hogy elég egy, de az egészséges legyen, annak minden meglegyen. A mindenbe viszont szerintem/szerintünk egy testvér is beletartozik.

Szia!

Én is gondolkodom örökbefogadáson. Én sem csecsemőt, hanem nagyobb gyereket gondoltam. Budapesti vagy?