Hogy kéne ezt elfogadnom?
Hihetetlen jól kijövök nagyszüleimmel, ezért a nyár javát náluk töltöttem.
Van egy nevelő apukám és tőle egy féltestverem, egyikőjükkel sem jövök ki egyáltalán. Öcsém(3eves)nincs el velem, ha en lennék vele akkor sírna, és ezt mind anyám, neveloapukam es a nagyszuleim is jól tudják.
Tegnap jöttem haza papáméktól, bejöttem az ajtón, és neveloapam szülei voltak itthon, mert édesanyám szülőin volt, neveloapukam pedig dolgozott ezért a kicsire ők vigyáztak bölcsőde után.
Köszöntem teljesen arányosan, hogy csókolom, erre az első szó amit kapok az anyjától, hogy hol a fszba voltam, es miért nem jöttem haza korábban.
Elmondtam neki, hogy hol voltam és miért (egyebkebt most nagyszuleimnek rettentő sokat kell segítenem)
aztan a fejemhez vágja, hogy nekem ennyi időben az lenne a dolgom, hogy a testveremre vigyázzak egész nap, meg, hogy visszakell szálljak magamhoz, mert neki nem tetszik amit csinálok.
Bementem szobamba, atoltoztem es ki is mentem hozzájuk.
Neveloapam apukájaval beszélgettem, kerdezgetett papamekrol stb.. persze szívből mesélek neki.
De akarhany rossz kifejezest használtam itt pattogott, hogy tanuljam már meg, hogy ez nem így van.
Nyeltem es tűrtem, hogy mitortent, aztán mikor hazaért nevelőapukam, megkerdeztemm tőle valamit, Anita erélyesebben válaszolt, nekem itt telt be a pohár és vegul bementem a szobamba, pár percre ra annyit hallok, hogy az öreg nő akihhez semmi közöm nincsen, a fiával ordibal, hogy ha nem tudom megfogni, hogy van egy családon, akkor költöttezzek el.
Mindezek után, mikor anyam hazaért a fejemhet vagta, hogy igaza van az anyósának!
Ezt meg mégis, hogy fogadjam el?!
15
Meg kell nekik mondani, hogy nem neked szülték a gyereket, nem a te dolgod vigyázni rá.
Jó, néha, ha nem tudják máshogy megoldani, akkor néha- néha lehet segíteni, de ennyi.
A leírásod alapján inkább a nagyszülők voltak bunkó parasztok, nem kellene csúnyán beszélniük senkivel.
Anyukád meg lehet nem mer kiállni a nagyszülők ellen, így inkább neked szól be.
Ne vedd magadra, nincs igazuk.
Bizonyára volt alapja a viselkedésüknek, ami az ő szemszögükből érthető.
Ha nem akarsz gyűlölködést, hallgasd meg figyelmesen, válaszolj illedelmesen, és élj tovább ugyanúgy, ahogy a legmegfelelőbbnek gondolják. Majd megszokják, hogy ilyen vagy. Nem kell magyarázkodnod órákon át, ha úgysem értik meg a helyzetedet. A sértődést el kell kerülni! Inkább gondoljanak nemtörődöm, laza állatnak, mint rohadék sz@rbombának.
Kövezzetek meg, de nem hagynék, pláne egy egész napra, egy 15 évesre egy 3 éves dackorszakost..
1. A 15 éves is még gyerek.
2. Nem az ő gyereke, nem az ő dolga pesztrálni a féltestvérét, föleg, hogy 0 kötődés nincs közöttük. Nem neki lett szülve. Az anyja apja dolga megoldani, ha dolguk van a felügyeletét.
3. Az öreglánynak végképp 0 beleszólása. Ezt illedelmesen közölném is vele, hogy a szüleiddel meccselje le, ne veled.
4. Szülőknek nyomatékosítani, hogy ők vállaltak gyereket, nem te.
Hihetetlen, néhány szülő mennyire leszarja a gyerekét, ha új családja lesz.
Anyád helyében a nevelőapád szüleit páros lábbal rúgtam volna ki az otthonomból.
Tényleg menekülj, amint tudsz. Anyudéknak meg mondd meg, hogy ők vállaltak gyereket, nem te.
Nem tudom, mennyire opció ez, nem tudnál a nagyszüleidnél lakni? Ismerek erre több példát is, szerintem neked is csak jobb lenne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!