Nem is tudom, hogy kezdjem. Szüleimmel élek 20 éves lány vagyok. Sosem tettem fel itt még kérdést de úgy érzem eljött az ideje mert nem tudom már kihez fordulhatnék.?!

A mi édesapánk is hasonló volt, mondjuk neki voltak régen nagyon streszes időszakai ,ami okozója lett ennek az ideges természetnek, abban az időben az összes haja kihullott, egy roncs lett , ekkor voltunk mi a testvéremmel olyan 12-15évesek. Szakemberekkel kezeltette magát évekig ,minden orvost kipróbált pénzt és energiát nem sajnálva , nyugtatókon élt évekig, mára viszont sikerült neki majdnem teljesen leküzdeni ezt a dolgot , és túlvészelni ezt a nehéz időszakot az egész családnak. Szóval én együtt tudok érezni veled , átéltem én is azt hogy fél méterről ordítanak a fülembe azért mert hangosan csuktam be az ajtót, vagy mert leejtettem egy kanalat a földre. Én ekkor kisgyerek voltam , annyit tudtam tenni hogy elmentem a szobámba és zenét hallgattam , nagyon szar volt pláne mikor még lehetett továbbra is hallani a vitát, előfordult hogy tárgyak törtek , tányérok, távirányítók, telefonok, üvegasztal, éjjelilámpa, ezeket mind sirva hallgattam a szobámból. Egy dolgot tudok ajánlani neked. Legközelebb mikor balhézik, maradj nyugodt , ne emeld fel a hangod, csak nézz a szemébe és mondd neki hogy

"apa , miért csinálod ezt? mire megoldás ez?" teljesen nyugodtan, akkor érezni fogja hogy valami nincs rendben. Ő maga kell hogy rájöjjön a hibájára, és ebben a környezete segíthet neki. Viszont ahhoz hogy rájöjjön és felmérje a saját állapotát kell egy inteligencia szint, mert ha buta mint a föld (remélem nem) akkor sehogy sem fogja felfogni a helyzetet, és akkor kénytelen leszel lenyelni a békát továbbra is vagy pedig elmenekülni. Sok kitartást!

Ha majd anyagilag megteheted - bár az első két OKJ ingyenes - akkor végezd el a kozmetikust is!

Manikűr - pedikűr - kozmetikus, és ügyes is vagy! Így már könnyebben tudsz majd érvényesülni!😊

34, 36. A kérdező már leírta hogy nem Magyarországon él.

Plusz már nincs OKJ sajnos.

Én is pont ilyen cs aládbol jövök, tapasztalatból írtam amiket írtam. Ezért is írtam hogy nem kell eltűrni ahogy a kérdésben is szerepel, hanem tenni kell ellene mert akkor az egész életét tönkreteszi vele. Elég az itteni kérdéseket olvasni ahol egy csomo ember ír hogy lelki nyomorék lett attol ahig, a szülő bánt vele. Ezt most meg nem látja át. Én is huszonéves én költöztem el az első alkalommal amikor lehetőségem akadt, nagyon kevés pénzből. De azt a nyugalmat nem cseréltem volna el semmiért.

Kérdező, szerintem nagyon fel vannak borulva a prioritásaid. írod, hogy van egy szakmád, amiből meg tudnál élni valószínűleg egyedül is, és ami mellett talán lenne időd másodállásban műkörmösként dolgozni. Vagy amivel tudnál mondjuk gyerekeket korrepetálni másodállásként a műkörmös mellett.

Ennek ellenére mivel az az "álommunkád", inkább élsz együtt egy agresszív közveszélyes emberrel.

Szerintem ez nem jó ötlet. Nem látok bele, hogy a műkörmösnek mennyire kell rendelkezésre állnia egész nap, de azt látom, hogy anyósom tanárnő és ha nem kell utazni, akkor azért menedzselhető mellette (főleg, ha nálatok is tanárhiány van és ki tudod alkudni, hogy délben végezz, mert cserébe mondjuk bevállalod a reggeli ügyeletet), hogy délután tudjál körmözni. Nem lesz egyszerű persze, de legalább meg tudsz élni belőle tisztességesen. A diákok szülein keresztül meg sokkal gyorsabban tudsz ügyfélkört építeni.

A rajz szakot meg nem is értem. Nem tudsz megélni, de azon gondolkodsz, hogy elmész egy olyan szakra, amiből szintén nem lehet megélni? :O

Mindig tedd fel magadban a kérdést. Mi tenne boldogabbá 10 év múlva és mik lennének a lehetőségeid, hol lennél az életben. Ha 10 év után megunod a tanári pályát, akkor könnyen el tudsz menni műkörmözni, nem választasz a kettő között. Gyes után szuper lehet, viszont, ha műkörmösként mész gyes-re, akkor kb. semmi bevételed nem lesz, mehetsz rögtön vissza dolgozni.

Ne csak mindig a következő lépést lásd magad előtt, hanem gondolkodj a nyugdíjig tartó időszakon. Van időd műkörmösnek menni később is. Van időd rajzolni, elvégezni a rajz szakot később is. Ne most akarj mindent, hanem várj türelemmel. De ne hozd magad olyan helyzetbe, amikor az alapvető igényeid (pl. biztonság, alvás, evés, nyugalom), nincsenek kielégítve.

38-assal érték egyet. Menj el tanítónak, ha ez a végzettséged, s maradjon délutáni hobbi a körmözés. És bérelj szobát.

Rajzzal meg mit akarsz kezdeni? Rajztanár akarsz lenni? Vagy képzőművész? Vagy reklámgrafikus? Vagy tetováló? Mert nem mindegy, mit érdemes hozzá tanulni.