Mit lehet kezdeni egy ilyen anyóssal?
Szóval a párommal már 5 éve vagyunk együtt, tervezzük az esküvőt, jól megvagyunk. A kapcsolatunk elején tisztáztuk, hogy egyikünk sem akar gyereket, idegesítenek, jól megvagyunk ketten. Idáig rendben is van. Szerencsére eddig nem sokszor faggattak a gyerek témával, ha néha rá is kérdeztek az esetleges vita elkerülése végett annyit mondtuk, h majd talán egyszer. Azonban anyós az utóbbi időben bepörgött, főleg h már esküvőt tervezünk és el kezdett nyaggatni, hogy mikor lesz már unoka. Mondtuk neki, h nem akarunk erről beszélni, hanyagoljuk a témát, most fontosabb dolgok is vannak az életünkben, de csak-csak visszatért rá. Nem akartunk bunkók lenni, de a legutóbb annyira felmérgelt minket, hogy megmondtuk, hogy nem lesz gyerekünk, mert nem akarunk, szóval elég volt a témából, zárja le végre. Na amint meghallotta, h nem akarunk is akarunk egyáltalán, kikelt magából és kérdőre vont, h mégis hova gondolunk, igen is kell gyerek és nem gondoljuk majd, hogy az ő egy szem fia nem ajándékozza őt meg egy unokával. Nagyon lekezelő és sértő volt, ahogy beszélt, a párom egyből leteremtette az anyját, hogy vegyen vissza, mert ehhez semmi köze, de még nekiállt feljebb és el kezdett engem szidni, hogy elvileg ez az én hibám, elrontottam a fiát stb.. :D
Mondani sem kell, el küldtem a francba, megmondtam neki, h így nem fog velem beszélni és magasról teszek rá ő mit akar, ez a mi életünk, a mi döntésünk, nincs beleszólása, majd eljöttünk. Utána még azért felhívott minket telefonon, ahol tovább pampogott volna, csak nem hagytuk. Ezután egy ideig kerültük, de nem rég volt egy családi szülinap, ahol mi is és ő is jelen volt és ismét rákezdett. Azt hittük, hogy felfogta a nem az nem, elég határozottan elmondtuk neki, hogy erről ne is álmodjon, h ránk kényszerítheti a saját akaratát. Az lett belőle, h ismét jól összevesztünk, mert nem nyeltük be a bunkó beszólásait, ő vérig volt sértve és mindenkinek panaszkodott, h miféle nő vagyok és neki ilyen meny nem is kell. A fia megmondta, h szerencsére ebbe nincs beleszólása. Azóta én nem is beszélek vele, egyáltalán nem vagyok rá kíváncsi, a férjem azért felvette neki nyilván a telefont, de 5 perc után megint az unoka témán lovagolt, mire a párom rányomta.
Én jól megvagyok nélküle is, nem érdekel, h hisztizik vagy duzzog, az ő baja, de a páromon látom, h azért rosszulesik neki, h az anyja így viselkedik és h nem tud vele anélkül beszélni, h ne vita legyen a vége. Mondta is, h haragszik rá nagyon, de azért nem akar vele haragban lenni. Tanácstalan, ahogy én is, nem tudom mit mondhatnék neki még.
Ti mit tanácsoltok, h kezelnétek egy ilyen helyzetet?
Előre is köszi!
Szia! Szerintem te addig ne próbálj meg leendő anyósoddal békülni, amíg mérges és sértett vagy. Dühösen nem lehet problémát (hatékonyan/jól) megoldani. Anyósod is dühös, frusztrált, valószínűleg totál el is van keseredve. Így ő sem tud értelmesen kommunikálni, amíg le nem nyugszik.
Rajtad egy picit segíthet az, ha megpróbálod őszintén beleélni magad a helyébe, és megérteni, miért viselkedik ilyen minősíthetetlenül. Talán ezután kevésbé forrna benned a düh.
Egyébként pedig szerintem is a leendő férjednek kellene beszélnie vele, főleg arról, hogy nélküled is ugyanerre a döntésre jutott volna. Higgadtan, kedvesen, amennyire lehet. Ha ocsmányul beszél, párod vesz egy nagy levegőt, nem beszél vissza, nyugodtan elmondja, miért jutott erre a döntésre ő egyedül. Ha képtelenek ezt megbeszélni, akkor tényleg szünetet kell tartani. Aztán újra lehet próbálkozni, ha csillapodtak a kedélyek. És rajtatok múlik, meddig próbálkoztok.
Támogasd a leendő férjed, jól teszed! :) Sok sikert!
#38: Azt írtam minősíted a kapcsolatunkat, nem azt h kifejezetten engem v a páromat. És pontosan ezt is csináltad, annak ellenére, hogy világosan elmondtam, hogy nem a kapcsolatom milyensége és jövője a kérdés! Te ennek ellenére jössz azzal, hogy az ilyen gyereknélküli kapcsolatok így is úgy is tönkremennek és válással végződnek, mert hát olyan aztán nem létezhet, hogy valakinek nem egy gyerek az élete és a kapcsolata egyetlen értelme, középpontja. Az olyan pszichológusok véleménye pedig, akik szerint egy kapcsolatot kizárólag a szex és a gyerek tartja össze, egy kicsit sem izgat. Mikor én magam is ismerek nem egy olyan házaspárt, ahol nincs gyerek és mégis tökéletesen elvannak. Plusz a másik oldalon ott van az, hogy rengeteg elvált gyerekes ember van, akiknek a kapcsolatuk sokszor épp a gyerek miatt ment tönkre, tehát a gyerek az ég világon semmire sem garancia, attól még ugyanúgy elvalhat az ember és lehet boldogtalan. Szóval ezekután meg abszolút nem mérvadó az állítólagos pszichológusok állítólagos kutatása, amely csak egyoldalúan vizsgálódik, azt az oldalt, hogy gyerekkel is lehet pocsék, boldogtalan az élet, valahogy elfelejti körüljárni..:D
Az is érdekelne, hogy hol kérdeztem, hogy érdemes-e anyóssal balhézni. Elmondtam, hogy anyós ahogy megtudta h nem lesz semmilyen gyerek, el kezdett szidni minket, sértegetni, minősíthetetlen stílusban beszélni és zaklatni a témával, annak ellenére h bikahosan megmondtuk, ebbe mincs beleszólása. Már miért kéne nekem vagy a paromnak ezt szó nélkül tűrni?! Az, hogy te képtelen vagy kiállni magadert és a véleményed/döntésed mellett a te gondod, én továbbra sem fogom hagyni, hogy anyós minden alkalommal a magánéletünkben turkaljon és elszámoltasson! És de, érdemes volt jól kiosztani, mert rólam legalább azóta már leszállt és nem hívogat fel, h okoskodjon, mint ahogy egyszer már előtte megtette. A kapcsolatot innentől én nem fogom vele egyáltalán tartani, max ha bocsánatot kér. Engem csak az zavart, ami miatt a kérdést is kiirtam, hogy a páromat bántja valamilyen szinten ez a harag és nem tudom, hogyan segíthetnék neki. Hasonló szituáción átment emberek véleményére lettem volna kiváncsi, nem megrögzött gyerekpártiakéra, akik csak megállás nélkül a “gyerek az élet értelme” maszlagot tudjak fújni.
Ja, hogy te írtad azóta a mérhetetlenül nagy baromságokat, miszerint nekünk “polgári kötelességünk” lenne gyereket vállalni és bár nem is ismersz minket, te 1000%-ig tuti biztos vagy abban, hogy úgyis meg fogunk változni és bár minden porcikank a gyerek ellen van, végül csak szülni fogok?! :D:D Ja, hát ha ezt tudom egy szót nem aldozok rad, az ilyen csőlátású emberekkel kár szoba állni, akik szerint mindenki olyan, mint ők, akik szerint kizárólag egy gyerek lehet az élet értelme, akiknek hiába írod le a TÉNYEKET, hogy ez közel sem igaz és sokan egyáltalán nem vállalnak gyereket, mégis boldogak, még csak meg sem hallja.
Menj inkább és teljesítsd az állítólagos kötelességed és szuld tele az országot, de ne nekem oszd a nem létező eszedet arról, hogy hogyan kéne élnunk szerinted az életünket! Mi gyerek nélkül vagyunk boldogak, ahogy nagyon sokan masok is. bármennyire is faj ez neked!
Továbbra sem kertem, h bármiről is meggyőz!! Miért gondolod egyáltalán, hogy bárkit aki nem akart gyereket, meg kéne győzni a szülésről?? Miért akarsz szant szándékkal olyat a másiknak, ami neki egyértelműen rossz és egyetlen porcikája sem kívánja? Hogy lehetsz ilyen mérhetetlenül rosszindulatú és gonosz?!
Atya ég! Kik írnak ide de komolyan? Utolsó neked annyira beszűkült a tudatod, hogy nem vagy képes felfogni hogy márpedig igenis vagyunk bőven akik nem akarnak gyereket? Mit győzködsz itt másokat, meg minek jósolgatsz? Ki vagy te, hogy kutatásokról papolsz? Szerinted miért válnak el a gyermekkel rendelkező házaspárok? Szerinted miért volt az több kutatás eredménye, hogy a gyereket vállaló házaspárok a szentgyermek születése után boldogtalanabbnak érzik magukat, és roszzabnak érzki a házasságukat mint előtte?
Kedves kérdező!
Sajnos Te mást nem tudsz tenni, minthogy támogatod, meg esetleg vígasztalod a párodat, hogy talán idővel jobb lesz. Talán! Esetleg ha a párod beszélne az anyukájával, hogy ha nem hanyagolja a témát, akkor meg fog vele szakítani minden kapcsolatot, akkor elgondolkozhat azon, hogy megéri-e ez neki. Persze ezt nem adhatod a párod szájába, mert még rosszul is elsülhet..."nehogy a végén te legyél ezért is a hibás." Vagy vázolhatnátok neki a jövőbeni várható környezeti és politikai katasztrófákat, és talán meg lehetne győzni, hogy egy ilyen világba,Ő sem biztos hogy akar unokát. XD Kitartást! A hülyékkel meg ne foglalkozz.
"Mit győzködsz itt másokat, meg minek jósolgatsz?"
Utoljára mondom kb. ötödszörre: Nem győzködök és nem jósolok másoknak. Amiket írtam az érvelés volt, a "jóslás" pedig statisztikai adatok és kutatások eredményei alapján vannak. Többször nem kívánom leírni!
Minden jót, sziasztok!
Nem, nem jósolsz, csak kb leírtad, hogy ennek úgyis válás lesz a vége, mert olyan nem létezik, hogy egy ilyen működjön. :D
Komolyan már. Én akarok gyereket, de az ilyen 59%-os féle korlátolt ostobákat addig ütnám amíg mozog.
- Neked semmi közöd hozzá, hogy ki akar gyereket, ki nem
- Nem, semmiféle polgári kötelezettség nem létezik, az ember magának és a társának szül, nem a magyarságnak. Ha neked ez ekkora szívügyed, akkor nosza xard tele az országot gyerekkel, de hogy én ilyen ember gyereke inkább nem lennék az hót ziher
- Nem, semmiféle statisztika nincs arról, hogy a gyereket nem akarók úgyis elválnak, meg arról sem hogy ilyen kapcsolat nem létezik, és nem működik.
Szaladj sorozat szülni, mert nagyvezírünk mérges lesz, aztán ma még nem igényelted a csokot, szóval hajrá.
Ostoba birka.
Önmosdatásra meg akkor gondoltál volna, mielőtt kiesett a szádon ez a sok baromság a polgári kötelességgel, meg hogy anyósnak igaza van, meg hogy ebből válás lesz. Ha a roszindulat, meg az ostobaság fájna te már üvöltenél.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!