Mit lehet kezdeni egy ilyen anyóssal?
Szóval a párommal már 5 éve vagyunk együtt, tervezzük az esküvőt, jól megvagyunk. A kapcsolatunk elején tisztáztuk, hogy egyikünk sem akar gyereket, idegesítenek, jól megvagyunk ketten. Idáig rendben is van. Szerencsére eddig nem sokszor faggattak a gyerek témával, ha néha rá is kérdeztek az esetleges vita elkerülése végett annyit mondtuk, h majd talán egyszer. Azonban anyós az utóbbi időben bepörgött, főleg h már esküvőt tervezünk és el kezdett nyaggatni, hogy mikor lesz már unoka. Mondtuk neki, h nem akarunk erről beszélni, hanyagoljuk a témát, most fontosabb dolgok is vannak az életünkben, de csak-csak visszatért rá. Nem akartunk bunkók lenni, de a legutóbb annyira felmérgelt minket, hogy megmondtuk, hogy nem lesz gyerekünk, mert nem akarunk, szóval elég volt a témából, zárja le végre. Na amint meghallotta, h nem akarunk is akarunk egyáltalán, kikelt magából és kérdőre vont, h mégis hova gondolunk, igen is kell gyerek és nem gondoljuk majd, hogy az ő egy szem fia nem ajándékozza őt meg egy unokával. Nagyon lekezelő és sértő volt, ahogy beszélt, a párom egyből leteremtette az anyját, hogy vegyen vissza, mert ehhez semmi köze, de még nekiállt feljebb és el kezdett engem szidni, hogy elvileg ez az én hibám, elrontottam a fiát stb.. :D
Mondani sem kell, el küldtem a francba, megmondtam neki, h így nem fog velem beszélni és magasról teszek rá ő mit akar, ez a mi életünk, a mi döntésünk, nincs beleszólása, majd eljöttünk. Utána még azért felhívott minket telefonon, ahol tovább pampogott volna, csak nem hagytuk. Ezután egy ideig kerültük, de nem rég volt egy családi szülinap, ahol mi is és ő is jelen volt és ismét rákezdett. Azt hittük, hogy felfogta a nem az nem, elég határozottan elmondtuk neki, hogy erről ne is álmodjon, h ránk kényszerítheti a saját akaratát. Az lett belőle, h ismét jól összevesztünk, mert nem nyeltük be a bunkó beszólásait, ő vérig volt sértve és mindenkinek panaszkodott, h miféle nő vagyok és neki ilyen meny nem is kell. A fia megmondta, h szerencsére ebbe nincs beleszólása. Azóta én nem is beszélek vele, egyáltalán nem vagyok rá kíváncsi, a férjem azért felvette neki nyilván a telefont, de 5 perc után megint az unoka témán lovagolt, mire a párom rányomta.
Én jól megvagyok nélküle is, nem érdekel, h hisztizik vagy duzzog, az ő baja, de a páromon látom, h azért rosszulesik neki, h az anyja így viselkedik és h nem tud vele anélkül beszélni, h ne vita legyen a vége. Mondta is, h haragszik rá nagyon, de azért nem akar vele haragban lenni. Tanácstalan, ahogy én is, nem tudom mit mondhatnék neki még.
Ti mit tanácsoltok, h kezelnétek egy ilyen helyzetet?
Előre is köszi!
válasza: válasza:“Jó hagyjuk ezt a témát, mert úgy sem lehet meggyőzni titeket.”
Egyáltalán kikert arra, hogy bármiről is meggyőzzel?! :D
Ha én egyszer nem akarok gyereket, mert irritalnak és nem vágyom ra egy hajszalnyit se, akkor nem akarok és pont. Ennek ellenkezőjéről, ha fejre állsz sem fogsz tudni meggyőzni, sem te, sem senki más! Ez egyáltalán nem olyan dolog, amirol bárkit meg kéne győzni. A gyerek téma mindenkinek a MAGÁNÜGYE.
És ha tudnál szöveget értelmezni, akkor látnád, h nem mi vesztünk össze anyóssal csak úgy jó kedvünkből, hanem épp hogy ő állt neki sértegetni minket és bunkózni velünk, mert nem úgy pattogunk, ahogy ő fütyül. Elnézést, hogy nem hagyjuk ezt szó nélkül. És nem is fogjuk. Nem a kutyájával beszél!
Továbbá te jöttél itt azzal, hogy mindenki, mind a 7,5 milliárd ember kerek e Földön úgyis akar gyereket és úgy is vallalni fog és blablabla. Képtelen vagy felfogni és elfogadni, h ez egyáltalán nem így van. Írtam én is, hogy ismerek gyerektelen házaspárokat, de csak azért is fújod a magadét, meg sem hallva, amit mondunk...
válasza:Anyósod nem jó taktikus, de megértem őt. Teljesen természetes, hogy vágyik unokára. Nem csak az anyai, hanem a nagyszülői ösztön is létezik.
Ami viszont nincs kizárva, az az, amit az első hozzászóló írt.
A férfiaknál is van kapuzárási pánik, ami úgy 40 körül már általában elkezdiődhet.
Az átlagférfi addigra egzisztenciálisan kész, a csúcson a szakmában, hivatásában, vállalkozásban (kinek, miben) felfutott, megállapodott.
És akkor beindul az ösztön: a géneket továbbadni, az önnönmagát viszontlátni némileg az utódban, akinek átadja a tudását, akire ráhagyományozza a vállalkozását stb, stb.
És akkor valamelyik kalandocska komolyabbra fordul, és akkor akár egymás után akár 2-3 utód is ráébreszti, hogy addig mit hagyott ki az életéből.
Az önző, az anyaságra személyiségében alkalmatlan asszonyka meg ott marad férj és gyerek nélkül, egy szál magában.
S meg is érdemli.
Ne áltasd magad. A férjed most, még nem akar, vagy tőled nem akar gyereket.
Mindenképpen te fogsz veszíteni.
Anyósod abban hibás, hogy erőszakos, beleszól, támad. Nekem is fájna a helyében, nem tenném
Attól félnék, hogy megérem-e, hogy a fiam átlépve egy másik házasságba, végre életre hívja az unokáimat. Nézz tükörbe! Az idő múlik. Hipp-hopp, benne leszel a változó korban, és akkor már késő....
Naiv vagy, ha azért szajkózod, hogy nem akarsz gyereket, mert a férjed most nem akar. Ő csak MOST MÉG nem akar.
Annyira imádom az itteni nagy jós, jövőbelátó gyk-s válaszolókat, akik jobban tudjak, hogy ki mit akar és mit nem, mint az illető maga.. Hiába erősködtök, a páromat akkor is én ismerem és nem ti! Számtalanszor beszélgettünk a témáról, elejétől a végéig és vissza, nem akar egyikunk sem gyereket. Annyira vágyik nagyjából gyerekre, mint a lángoló tűz egy kis benzinre.. :) És nem, nem csak most nem akarunk, hanem a jövőben sem! Nem kell elhinni, letojom. A lényeg, hogy mi tudjuk. Csak ne akarjatok már szazadjara is megmagyarázni ugyanazt a hülyeséget és ne akarjatok már jobban tudni mit akarunk, mint mi!
Nem azt kertem, hogy ismeretlenül, látatlanban jósolgassatok és elemezgessétek a kapcsolatunkat.
Miért vagytok agyilag annyira korlatoltak, hogy képtelenek vagytok felfogni, hogy koránt sem mindenki gondolkodik, úgy mint ti? Miert kéne törvényszerű legyen, hogy mindenki akar vagy biztosan akarni fog gyereket?! Ez nem igaz! Rengeteg 40-50+os férfi és nő van, akik továbbra sem akarnak gyereket és nem is vállalnak. És lám, mégis boldog házasságban élnek.
Nem fogok kijönni vesztesként, de köszi az aggodast. :D
Anyós meg felőlem vágyjon unokára, akár 6-ra is, de ezt tartsa meg magának és ne minket szapuljon és traktaljon a hülyeségével. Ha igazán szeretné a fiát, akkor nem beszélne vele ilyen stílusban, ahogy beszélt és nem b*asztatná folyamatosan a témával.
Mindegy, én tökéletesen jól megvagyok anyós nélkül a férjemmel kettesben, nem érdekel, hogy epp azon durcizik, hogy nem fogok füttyszóra szülni. Egyedül az zavar egy kicsit, hogy a férjemet bántja az, h az anyja ilyen szinten képtelen tiszteletben tartani a döntésünket és minden beszelgetes során megragadja az alkalmat arra, hogy felhozza a témát. Ezzel úgy is csak azt fogja elérni, hogy a fia is elfordul tőle majd, aztán majd mondogathatja a kínját a falnak vagy a kisujjának.
válasza:Kedves Kérdező!
Sajnállak, hogy itt is csak az "oltást" kapod, amiért nem akarsz gyereket.
Nekem van ugyan két lányom, de egyikük sem akar szülni, pedig "benne vannak a korban." De soha eszembe nem jutna erről győzködni őket, hogy szüljenek, mert én unokázni akarok. Egyébként nagy lesz most a felháborodás, de nem akarok unokázni.:D Igen, ilyen is van.
Éljétek úgy az életeteket, ahogyan az nektek tetszik, ez kizárólag rátok tartozik. Ha anyósod nem ért a szép szóból -márpedig úgy néz ki, hogy nagyon nem ért-, akkor tényleg kerülni kell, amennyire ez lehetséges. Nem nagyon tudok sajnos más tanácsot adni.
Fel nem tudom fogni, hogy némelyek miért hiszik, hogyha két ember összeházasodik, akkor feltétlen gyereket /gyerekeket kell szülni, mert az "polgári kötelesség.":DDD Ezen most is visítva röhögök. Az a baj az emberekkel, hogy nem tudnak elvonatkoztatni a saját életüktől, és nem értik, hogy két ember igenis tökéletesen meg tud lenni egymással, utazni, kirándulni, csendes estéken olvasgatni, neten játszani, kertészkedni, vagy valami más, nekik tetsző hobbinak élni. És nem pedig évekre otthon ülni, miközben a világ elszalad mellettük. Én is beadtam bölcsődébe a lányaim, mert bizony egyedül kellett őket. De felnőttek, és nem akarnak annyit kínlódni, mint én. Igazuk is van. Őket még a munkahelyeiken is piszkálják, hogy mikor akarnak már szülni...persze a gyerekes anyukák.
Nem kell foglalkozni senkivel, úgyis azt fogod tenni, ami és ahogy neked jó.
Csak azt sajnálom, hogy nem tudtam neked egy tisztességes tanácsot adni.
válasza:Javítom: Beadtam őket a bölcsődébe, mert egyedül kellett őket nevelnem.
De gondolom ez is polgári kötelesség lehetett.:DD
válasza: válasza:"Én legalábbis nem ismerek olyan házaspárt, akinek ne lenne gyermeke. "
Pedig egyre többen vannak, akik fel merik vállalni, hogy semmi kedvük egy életre szóló teherhez, ami vagy jól sül el, vagy nem. Én meg tudod, mit látok? A kisgyerekesek java része már mozaikcsaládban él, vagy egyedül vergődik, mert a gyerekkel járó teherre és az azzal összefüggő dolgokra ráment a kapcsolatuk, vagy éppenséggel együtt vannak ugyan, de olyan sz...rul élnek, hogy csak vegetálnak, egy merő rohanás és konfliktus minden napjuk, mert nem bírnak el a feladatokkal. Tényleg nagy bűn, ha ehelyett az ember inkább a nyugalmat választja, és nem áll be a sorba, hogy aztán 30 év múlva meg legyen miért rinyálni, meg kit terrorizálni, hogy szórakoztassa és segítse anyut, meg aput, hiszen hálátlan dolog élni a saját életet, nem azért nevelték stb., aztán még egy unokát se tol neki a büdös kölke... Az a helyzet, hogy a gyerekesek jó része is alkalmatlan a gyereknevelésre, mert amíg egy babuci cuki, és lehet mutogatni a facebookon (meg hozza az állami támogatások aktuális formáját), addig egy növekvő gyerekbe már kemény energiát kellene fektetni, hogy az olyanná váljon, amit ki lehet tenni a kirakatba, és ugye ez sokaknak nem megy, mert idő, pénz, stb.
válasza:Kérdező figyelembe se vedd a negatív ellenkező válaszokat.
Nekem van egy 1 fiam akartam őt ő a mindenem.
De ha te nem akarsz gyereket se most se később ez a te döntésed.
Azt hogy mit akar anyósod az az ő problémája.Nagyon jól te tetted hogy ki által magadért az anyossal szembe sokan ezt nem merik meg tenni és inkább tűrnek.
Egy pár válaszolónak.
Ha nem akar gyereket akkor nem lesz gyereke.
Inkább csináljon gyereket az anyos kedvéjért,és ha nem lesz jó anya?nem törődik a gyerekével?mert mindent csak az anyos kedvéért tett?
Hányan felelőtlenül gyereket vállalnak és nem törődnek igazan a gyerekükkel.
Kérdező nagyon felelősség teljesen gondolkozol nem kell gyermek mert nem akarsz,és ne is halgass az anyósodra.
Ha gyereket valalnal nem magatokért tennéd és nem magatoknak szülnél hanem az anyósnak.Le a kalappal előtted hogy megmondtad az anyósnak a véleményed és nem pedig halgatsz és türsz mint sokan masok
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!