Mit lehet kezdeni egy ilyen anyóssal?
Szóval a párommal már 5 éve vagyunk együtt, tervezzük az esküvőt, jól megvagyunk. A kapcsolatunk elején tisztáztuk, hogy egyikünk sem akar gyereket, idegesítenek, jól megvagyunk ketten. Idáig rendben is van. Szerencsére eddig nem sokszor faggattak a gyerek témával, ha néha rá is kérdeztek az esetleges vita elkerülése végett annyit mondtuk, h majd talán egyszer. Azonban anyós az utóbbi időben bepörgött, főleg h már esküvőt tervezünk és el kezdett nyaggatni, hogy mikor lesz már unoka. Mondtuk neki, h nem akarunk erről beszélni, hanyagoljuk a témát, most fontosabb dolgok is vannak az életünkben, de csak-csak visszatért rá. Nem akartunk bunkók lenni, de a legutóbb annyira felmérgelt minket, hogy megmondtuk, hogy nem lesz gyerekünk, mert nem akarunk, szóval elég volt a témából, zárja le végre. Na amint meghallotta, h nem akarunk is akarunk egyáltalán, kikelt magából és kérdőre vont, h mégis hova gondolunk, igen is kell gyerek és nem gondoljuk majd, hogy az ő egy szem fia nem ajándékozza őt meg egy unokával. Nagyon lekezelő és sértő volt, ahogy beszélt, a párom egyből leteremtette az anyját, hogy vegyen vissza, mert ehhez semmi köze, de még nekiállt feljebb és el kezdett engem szidni, hogy elvileg ez az én hibám, elrontottam a fiát stb.. :D
Mondani sem kell, el küldtem a francba, megmondtam neki, h így nem fog velem beszélni és magasról teszek rá ő mit akar, ez a mi életünk, a mi döntésünk, nincs beleszólása, majd eljöttünk. Utána még azért felhívott minket telefonon, ahol tovább pampogott volna, csak nem hagytuk. Ezután egy ideig kerültük, de nem rég volt egy családi szülinap, ahol mi is és ő is jelen volt és ismét rákezdett. Azt hittük, hogy felfogta a nem az nem, elég határozottan elmondtuk neki, hogy erről ne is álmodjon, h ránk kényszerítheti a saját akaratát. Az lett belőle, h ismét jól összevesztünk, mert nem nyeltük be a bunkó beszólásait, ő vérig volt sértve és mindenkinek panaszkodott, h miféle nő vagyok és neki ilyen meny nem is kell. A fia megmondta, h szerencsére ebbe nincs beleszólása. Azóta én nem is beszélek vele, egyáltalán nem vagyok rá kíváncsi, a férjem azért felvette neki nyilván a telefont, de 5 perc után megint az unoka témán lovagolt, mire a párom rányomta.
Én jól megvagyok nélküle is, nem érdekel, h hisztizik vagy duzzog, az ő baja, de a páromon látom, h azért rosszulesik neki, h az anyja így viselkedik és h nem tud vele anélkül beszélni, h ne vita legyen a vége. Mondta is, h haragszik rá nagyon, de azért nem akar vele haragban lenni. Tanácstalan, ahogy én is, nem tudom mit mondhatnék neki még.
Ti mit tanácsoltok, h kezelnétek egy ilyen helyzetet?
Előre is köszi!
“mire a novella végére értél, férjhez is mentél”
Komolyan ebbe sikerült belekötni?:D Nehogy válaszolj a kérdésre, inkább lényegtelen részletekbe állj bele. Már az esküvőt tervezzük, ami szinte biztos, hogy jövő nyáron lesz, úgyhogy igen, elnézést, de sokszor hívom őt a férjemnek, ő meg engem a kisfeleségének. Tragédia valóban, hogy már most a férjemnek tartom..
Valaki írta, h nem engedné meg magának h felemelje a hangját anyósra. Érdekelne, hogy mégis miért nem? Ő talán beszélhet velünk úgy, mint egy darab sz*arral és kiabálhat velunk ok nélkül, én meg tűrjem szó nélkül?! Hát biztos, hogy nem. Az elején próbáltunk finomak lenni, de betelt a pohár, senkinek semmi köze ahhoz, hogy lesz-e gyerekünk és végképp nincs joga szidni és bunkózni emiatt. Én kiállok a vélemény és magam mellett, nem fogom hagyni, hogy bárki ilyen stílusban beszéljen velem és nem érdekel, hogy anyós-e, a szomszéd vagy épp a postás az adott illető, akit melegebb éghajlatra küldök.
Akinek pedig sikerült normális, értelmes választ adnia, a jósolgatás és szapulas helyett, annak köszönöm!
Kedves Kérdező! Kb 1-2 naponta megkérdezi itt valaki, hogy mit lehet csinálni az olyan rokonnal aki nem tudja elfogadni, hogy nem akarunk gyereket. Teljesen sablonszerűen ugyanilyen válaszok szoktak érkezni és szinte garantált a kérdés alatt az összeveszés. A gyerektéma eléggé sarkalatos pont mindenki életében, mert nincs olyan, hogy valakinek mindegy mi lesz, csak olyan van, hogy valaki nagyon szereti őket és mindent megtesz azért, hogy családja legyen, vagy pedig az van, hogy utálja a gyerekeket és soha nem akar vállalni. Ebben a két táborban soha nem lesz egyetértés.
Az eddigi ilyen kérdéseknél egyébként mindig az volt a megoldás, hogy meg kell szakítani a kapcsolatot az ilyen rokonnal, hiszen úgysem fogja tudni soha elfogadni, hogy nem akartok gyereket, maximum majd idővel rájön, hogy csendben kell maradnia ha látni akarja a fiát. Sajnos ez van, nem tudtok mást tenni, mert mint ahogy írtam aki gyereket/unokát akar, az fejben nem fog tudni lemondani róla, mindig is vágyni fog rá. Ezt nektek is el kell fogadnotok.
"Hidd el, nincs olyan házaspár, akinek gyerek nélkül él."
Én például nem hiszem el, mert jó néhányat ismerek. Fogózz meg, a saját generációmból is, pedig már 60 éves vagyok. És - ugye - nekik már nem is lesz.
És még mondok egy fura dolgot neked. Nem látom rajtuk, hogy megunták volna egymás társaságát. Jól elvannak együtt 25-30 év házasság után is.
Pont ez a gond, hogy az elején próbáltatok finomak lenni. Én értem, hogy miért, de ezzel kvázi hülyítettétek az anyóst, mert a finomkodást ő nyilván nem nem-ként értelmezte.
Ha az elejétől kezdve tisztán és egyenesen közlitek, hogy a nem az nem, akkor mostanra, mire eljutottatok a házasságtémáig, kábé bele is nyugodott volna. De így neki most az jön le, hogy a fia az elején azt mondta, hogy lesz gyerek (majd, valamikor, blabla, nyilván ezt egy reménybeli nagyi nem hallja ki :D), most meg összeveszik vele, hogy nem lesz. Konklúzió? Nyilván miattad mondja, hogy nem, mert neked van méhed. Ergo te vagy a hibás. Nyilván azért, mert behülyítetted annyira, hogy elvegyen, innentől hárpia vagy, botrány :D
Ha a kezdeti ködösítést kihagyjátok, ennek a nagyrésze elkerülhető lett volna. A balhé nem, nyilván, de a folyamatos hibáztatás és csakazértis felemlegetés igen. És mostanra, mire tényleg komolyan vagytok egymással, az évek alatt bele is nyugodott volna.
A megoldás most is az idő, nyilván majd megbékél, csak lesz addig jó néhány kellemetlen szitu meg veszekedés még.
Jézusom mi megy itt. Kérdező ne foglalkozz a kötekedőkkel. Nekik életük fő műve, hogy pottyantottak, az egész életük a gyerek körül forog, és nem tudják feldolgozni, hogy másnak meg mások a prioritások.
Korlátolt, ostoba emberek, pont mint anyós.
Te ne csinálj semmit. Férjed majd rendezi a viszonyt ahogy tudja, feltéve ha szeretné. Neked ez miatt ne legyenek álmatlan éjszakáid.
"Pedig egyre többen vannak, akik fel merik vállalni, hogy semmi kedvük egy életre szóló teherhez, ami vagy jól sül el, vagy nem."
Igen, és ezek a mai fiatalok (huszonévesek), akik JELENLEG ezt gondolják. 40+ éves pártól ilyen kijelentést én még nem hallottam és ezen el lehet gondolkodni, hogy vajon miért van ez így.
Pszichológusok kutatásai is azt mutatják, hogy az ilyen párkapcsolatoknak vagy gyerek lesz a vége vagy válás, mert előbb-utóbb elérik azt a szakaszt, hogy:
1. nem fogják élvezni a szexet,
2. nem alapítottak családot, így nincs miért "élni",
3. a munkában már nem lelik örömüket.
Ebből az következik, hogy egymáson vezetik majd le a felgyülemlett feszültséget, ami végül robbanni fog és elválnak. Igazából minél előbb történik ez meg, annál jobb, mert ha 40 évesen válnak el, akkor az már nagyon határeset az új párkapcsolat kereséshez... Ilyen korban már csak azok egyedülállóak, akik képtelenek (voltak) párkapcsolatban élni (vagy értlemszerűen meghalt a férjük/feleségük, stb.) és a hormonok sem tombolnak már, hogy annyira nagyon párt akarjon keresni magának az ember.
"Kérdező figyelembe se vedd a negatív ellenkező válaszokat."
Nyugodtan lehet ignorálni, de akkor eleve miért tette fel a kérdést? Többen is rámutattunk arra, hogy miért nem érdemes veszekedni anyósával ezen. Ha csak az az elfogadható válasz, hogy "vessz össze anyóssal", a többit pedig ignorálja, akkor MIÉRT TETTE FEL A KÉRDÉST?
Jól van utolsó, ügyes vagy, a kérdésre való válaszolas helyett megint leírtad a szokásos szűklátókörű kliséket! A 7,5 milliárdnyi emberből a földön nem létezik egyetlen egy olyan se, aki nem akarna gyereket, ha valaki mégis ezt állítja, akkor azok kivetel nélkül mind meg fogják gondolni magukat, ha esetleg mégsem, akkor meg nem lesz soha normális kapcsolatuk, ha mégis van, akkor úgyis szakítanak stb stb.. Szánalmas. :D:D Azért, mert te nem ismersz ilyen embert az a te bajod, attól még VANNAK. Tudod azért mert te nem talalkoztal bizonyos dolgokkal az életedben, még léteznek ám! Harmadjára írom kb le, hogy én magam is ismerek ilyen embereket. Igen 40 fölött is! Más is leírta ezt. Erre jöttök ti, akiknek a gyerek az egyetlen értelme az életüknek és fújjátok, hogy már pedig ilyen nincs.
Ja szóval szerinted egy kapcsolatot csak a szex és a gyerek tart össze??! Atyaég, őszintén sajnálom, hogy ilyen sivár az eleted. Egy kapcsolat ennél sokkal többről szól! Millió és egy célja, terve, vágya lehet az embereknek egy gyerek kívül is. Nekünk a párommal közös céljaink és terveink vannak, egyezzünk mindenben, amiben kell, köztük abban is, hoy nem akarunk gyereket. Szeretjuk, tiszteljük, becsüljük egymást, sok mindenen már átmentünk és ezen nem fog változtatni az, hogy szerinted meg nehány pszichológus szerint az ilyenek úgyis megunják egymást. Ez csak előítélet, semmi más.
Azt érdekes módon miért nem emlited, hogy éppen hogy rengeteg a gyerek MIATT válnak el?! Rengeteg olyan házaspár van, ahol mindketten akarnak gyereket, majd a születése után záros időn belül mégis elválnak? Mert egy olyan kapcsolatot is meggyötör egy hyerek, ahol egyébként vágytak ra! Igen, csak a közvetlen környezetemben 6 ilyen házaspár van. És ők is mesélik, hogy nekik hány ilyen ismerősök van még, akiknek a gyerek tönkrevágta a kapcsolatukat. Bent irodában a kolléganőim milliószor beszélnek erről, hogy ő is meg ő is meg ő is elvált. De persze, mert annyira csudijó a gyerekvállalás, hogy mindneki csak ezt akarja és mindenki milyen boldog és így és úgy, közben meg az igazság ennek még csak a közelében sincs.
Nem az volt a kérdésem/keresem, hogy minősítsetek a kapcsolatunkat és jósoltak Tescos varázsgömbből, sem az h vitázzunk-e anyóssal! Leírtam már, ő kezdte a bunkózast, b*aszogatast, sertegetett minket, úgyhogy nem, nem fogom hagyni magamat, hogy úgy beszéljen velem, mint akit a s*eggebol rántott elő! Miért kéne szó nélkül mindent benyelnünk?! Nem is értem..
Nyugi kérdező fel se vedd, amiket ezek a gyerekmanias, agyilag korlátolt, rosszindulatú emberek hordanak össze! Tömény és masszív hazugság a nagy része.
Én és a férjem sem vállaltunk soha gyereket, mára már mindketten közel 50 évesek, 20+ éve hazasok és boldogak vagyunk, köszönjük szépen. És rajtunk kívül, csak a közvetlen közelünkben van még 4 ugyanilyen házaspár. De hát persze, ilyen ugye bár nem létezik, hisz a nagyokosok megírták és ennyi, akkor az úgyis van. Vicces mindenesetre.
És bizony, a tizen évekkel ezelőtt házasodott, gyereket vállalt barátaink nagy része mára már reges-régen elváltak. Az elváltak többsége éppenséggel az első gyerek születése utáni egy évben vált el. Igen, meglepő lehet a gyerekmaniasok számára, de bizony egy gyerek sem biztosíték a boldog, felhőtlen életre és házasságra. Szóval kár hazudozni és bántani a másikat, amiért nem szül. Mindnekinek a magánügye. Érdekes a 48 évem alatt egyszer nem találkoztam még olyan gyereket akaró emberrel, akit egy gyerektelen b*aszogatott volna, hogy minek szül, mert rengeteg stresszel, idegeskedéssel, nyűggel jár, ellenben a gyerekes emberek rendszeresen szapulják úton-útfélen azokat, akik nem szülnek és minősíthetetlenül beszélnek velük. Elő példa a kérdező anyósa meg itt jó nehány kommentelő és hány ilyen van még..
Kérdező, téged ne is érdekeljen anyós hisztériája, az ő baja, ha képtelen tiszteletben tartani a döntéseteket és ne is hagyd szó nélkül, ha serteget. Elképesztő, hogy mennyi nyamnyila, besz*ari, magaert kiállni nem tudó ember van itt, aki nem meri felemelni a hangját, ha kell és inkább fülét-farkát behúzva tűri szó nélkül az alázast, sőt mi több, még másokat is erre a tutyi-mutyi viselkedésre buzdít! Bravó.
A párod pedig úgyis rájön magátol majd arra, hogy ilyen ítélkező, gonosz emberre nincs szüksége, ha csak anyóspajti bocsánatot nem kér és megtanul viselkedni!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!