Az emberek (nők? ) miert utaljak az anyosaikat?

A nők ilyenek, kibirhatatlanok , veszekedősök belekötnek az élő fába is. Azt hiszik kortól függetlenül hogy ők mindenkinél okosabbak.

Mindent csak meg szeretnek magyarázni, de hogy meg tudnák csinálni, na azt nem.

Ide azok írnak, akiknek gondjuk van, amiket nem tudnak megoldani, meg egypár általános kérdést feltevő. Az nem fog kérdezgetni, akinek jó a kapcsolata az anyósával. Amilyen kérdések meg születnek... hát a kiírások 90%-ában tényleg az anyós a hülye, már ha igazak a kérdések.

Amúgy a meny-anyós rivalizáció tényleg gyakoribb, bár apósok is tudnak hülyék lenni.

Ugye van az "idősebb vagyok, ezért többet tudok"-attitűd, amihez hozzájön az, hogy sok anya majomszeretettel csüng a fián, majdhogynem szerelmes belé, és akkor rögtön vetélytársat lát a nőben (ez sztem apáknál azért nem olyan gyakori, mert kb. a gyereknevelés a legtöbb esetben a nőre marad, a nők mellől maradoznak el inkább a barátok gyerekezős időszakban, és egyszerűen erősebb kötelék lesz, mint gyerek, mint szülő részéről... néha az anyának akkor épp a gyereke az egyetlen). Illetve sok nő házicselédnek neveli a fiát, hogy majd ha ő öreg lesz, legyen egy erős kéz a háztartásban. Na hát ha bejön a képbe egy nő, akit a fia szerelemmel szeret, ráadásul nem hódol be neki és még valszeg fiatalabb és szebb is, hajjajj.

Kiváló írás, ami rendkívül jól összefoglalja a dolgot:

"Anyós alatt klasszikusan a férfi anyját értjük, akik valamilyen érthetetlen oknál fogva azt gondolják, hogy a kicsi fiúk még mindig egy 7 éves életképtelen idióta, aki az anyja nélkül éhen hal (...)

Őt egyetlen dolog zavarja, hogy van a fia mellett egy nő, egy minimum ri he hárpia, aki elakarja venni tőle az ő kicsi fiát.

Az ilyen keselyű anyósoknak egyetlen küldetés lebeg a szemük előtt. Elpusztítani a nőt a fia mellől és visszaszerezni a titulust, hogy ismét ő legyen az egyetlen és az ELSŐ nő a fia életében. Elpusztítani, és ebben a harcban semmi sem drága. Nem drága, hogy a fia szereti azt a nőt, nem drága szétdúlni mindent ahol esetleg több gyerek is van, ezek mind nem számítanak. Csak az az önző, végtelenül beteg elgondolás számít, hogy a gyerek, a fia ismét az övé lehessen és csak az övé.

A lényeg persze nem a fia visszaszerzése, hanem a saját fontosságának a hangsúlyozása. Mert egyik anyós sem azt akarja valójában, hogy a fia költözzön be újra a kisszobába, hanem azt akarják érezni, hogy fontosabbak, mint a feleség.

Ki a fontosabb a feleséged vagy én kicsi fiam? Persze ez így nem telibe kimondva, mert egyetlen nő sem mond face to face semmit egy férfi szemébe. Dehogy. Inkább olyan szituácíók előidézésével akarják megkapni a választ, amiben a férfinak döntenie kell. Kicsi, apró dolgok ezek, amiknek olykor egyetlen férfi sem tulajdonít jelentősséget, de az anyós és a nő számára igenis jelentősséggel bírnak.

Lehetetlen időkben telefonálgatások, nyilvánvalóan vasárnap kell mindenképpen elvinni őket vásárolni, este 9-kor romlik el a TV, kisfiam MOST gyere át kérlek bármilyen indokkal stb. Ezek kicsi, de annál nagyobb jelentősségű csaták, mert ha ilyenkor a fia ugrik, akkor ő visszaigazolást kap, hogy ő van annyira FONTOS hogy feláll a fia a kanapéról, a családja mellől és átmegy. Márpedig ha a férfi átmegy akkor ki itt az uralkodó?

A feleség leminősítése is ugyanezt a célt szolgálja. Ha lejjeb taszítom a nőt, akkor én ugye mint anyós, a férjed anyja feljebb vagyok. Ez egy klasszikus módszer. Ledegradálni a nőt, elvitatni az érdemeit, vagy éppen teljességgel figyelmen kívül hagyni azt. Lehetsz te a fia mellett a világ legtökéletesebb nője is, aki valóban boldoggá teszi a fiát, lehet bármilyen munkád, pozicíód, ez egyáltalán, és soha nem fog számítani. (...)

És különben is a fia jobbat érdemel. Minden azt bizonyítja, hogy ezt az általa nevelt csodálatos férfit nem becsüli meg az a nő, mert az ő kicsi fiát nem érdemli meg egyetlen ri he rongy sem.

Az igazi véres dolgok akkor jönnek, amikor ez az ideológia testet ölt folyamatos beszólogatások, pofavágások és csendes megjegyzések formájában a családi együttléteken, de igazán mélyre az anyósok akkor mennek, amikor a nő nevelési módszereit és úgy egyáltalán a megfelelő anyaságát kérdejelezik meg. És ez az a pont, amit egyetlen anyós sem tehetne meg. Nem tehetné meg mint nő, nem tehetné meg mint anya, és nem tehetné meg mint ember sem, de ez háború. Ez nem ellenszenv, ez nem szimpátia kérdése, ez egész egyszerűen az, ami. Egy nagyon frusztrált, nagyon elkeseredett, nagyon önző ember legaljasabb húzása, akinek az agya már annyira beteg, hogy azt sem veszi észre kikkel teszi mindezt.

De mi hajtja ezeket az anyósokat? Ezek az anyósok más néven ugye anyák, akikről azt feltételeznénk, hogy tényleg jót akarnak a gyereküknek és látva az ő boldogságukat egyszerűen békén hagyják őket és elégedetten hátradőlnek hogy jólvan Katalin, jó helyre került a gyerek, jó anya voltál.

Kérlek uram, csak most az egyszer ne állj az utamba, szól minden idők imája és ennyi. Ennyi kéne a legtöbb anyóstól, hogy ne álljon az útba, csak ne nehezítse meg a fia életét, de nem. Belepofázik, kioktat, presztizskérdést csinál minden csip-csup szaros kérdésből, és az Isten óvja azt a nőt aki finomabbakat főz mint az anyós, mert akkor aztán tényleg le van dobva az atombomba.

Elképesztően idegesítőek és borzalmasan kártékonyak ezek az anyósok és nem csak azért mert megmérgezik a feleségek életét, hanem mert nem kevés esetben bizony célt érnek ezzel a viselkedéssel. Az anya suttogása hosszú távon nagyon hatásos tud ám lenni, főleg ha a férfi egy befolyásolható veréb, de sok esetben annyi is elég, ha a férfi nem elég tökös ahhoz hogy a sarkára álljon és azt mondja,

ANYÁM. ELÉG LEGYEN A BÜDÖS PI CS ÁBA MÁR.

A rossz hírem a menyek számára, hogy tehetnek bármit, nagy változásra nem nagyon számítanék a helyükben, mert túl régen, egyszerűen már túlságosan régen, és még annál is mélyebben vannak itt nagyon komoly problémák. Ezeket a problémákat nem lehet megbeszélni, ide már kevés a gyere Mária beszéljük már meg mert egy család lettünk, ez így nagyon rossz nekem és meg sem érdemlem. Semmit nem fogsz tudni megbeszélni az ilyen típusú anyóssal mert az lehet, hogy nagyon joviális fejjel fog téged végig hallgatni, de abban is biztos lehetsz, hogy a beszélgetésetek tartalmától függetlenül ugyanúgy gyülölni fog téged."

Forrás: lifetilt.hu

Nekem anyósommal ugyamaz a problémám, mint anyámmal. Mindkettő mártír típus, aztán elváltak, újraházasodtak és most mindkettő teljesen aláveti magát az új férjnek, gyerekek azóta mindkét helyen leszarva, mert "a férjem, a férjem így, a férjem úgy". És ebbe a kicsi gyerekek is beletartoznak. De emellett roppant okosak és jobban tudnak mindent a mi kapcsolatunkról és jövőnkről, mert hogy ők hogy kitartanak a férjükkel és mióta megvannak, milyen jól. Ehhez hozzátartozik, hogy még semmilyen kapcsolatban nem volt egyik se a mostani férjével, akivel példálóznak, mikor én és a párom már együtt voltunk.

De apóssal jól elvagyok.