Nem eszek, iszok meg semmit a párom szüleinél, mit tegyek, hogy ne legyen sértődés?

Szóval a párom anyja nem fektet túl nagy hangsúlyt a higiéniára. A lakás meg az edények tiszták, nem arról van szó. Sokkal inkább arról, hogy számomra undorító módon készíti és tárolja olykor az ételt.

Hazaér a munkából, se kézmosás se semmi nélkül, koszos kézzel nekiesik főzni. A nyers húst a konyhapulton vágja, úgy hogy előtte fél perccel a sáros aljú nejlonszatyrot tette rá, és meg sem törli. A kész ételbe is beleeszik kézzel, szopogatja az ujját stb.. Bent cigizik a konyhába a tűzhely fölött, belehullik a hamu a levesbe meg ilyenek. A tejet is képes egy napig kint hagyni a konyhapulton, utána meg azt kellene inni, aztán vagy romlott vagy nem. Ha szeletel mondjuk egy süteményt ott is minden egyes vágás után lenyalja a kést és az ujját.

Az ivás is úgy működik, hogy van egy üveg víz az asztalon és a szülők meg a párom plusz a 2 tesó közösen isznak egymás után ugyanabból az üvegből. Poharat senki nem használ. Az lenne a természetes, hogy én is abból az üvegből igyak.

Ezek után én igyekszem semmit nem enni és inni ott, nem tehetek róla de nekem ez gusztustalan. A párom tudja mi a véleményem erről, nem zavarja. Ha megyek hozzájuk előtte mindig bekajálok itthon, aztán ha nagyon megéhezek maximum valami szendvicset készítek magamnak, egy kis víz meg mindig van a táskámban.

Az a bajom, hogy jóban vagyok az anyukával, és egyértelmű, hogy nem szeretném őt megbántani, de már kezd neki feltűnni, hogy sosem eszek iszok ott szinte, és nem érti miért. Nem bírom rávenni az evésre magam ott, mert itthon ez nem szokás, és nagyon nem találom higiénikusnak. Én nem akarom őt leszólni, mert ahány ház annyi szokás, joga van úgy csinálni mindent otthon ahogy neki tetszik, csak hogy kerüljem el az ebből fakadó sértődést? Egyébként ti is undorítónak találjátok ezeket, vagy csak én nem tudok ezzel azonosulni?