Anyósomék mindig elfelejtik, hogy édesapám meghalt. Más is járt már így?

Úristen!!!!!

Sajnos velem is előfordult, hogy miután barátnőm apukája meghalt, tévedésből többesszámban bezséltem a szüleiről jelen időben, mert valóban nem volt az agyamban ez a dolog, egyszerűen túl korán, túl felfoghatatlanul ment el, nem tudtam magamévá tenni teljesen a gondolatot, és bevallom, nem is foglalkoztam ezzel sokat, tehát én nem gyászoltam, mert nem is ismertem annyira. No de ez egyzser fordult elő, és még ki sem mondtam, már el is haraptam a mondat végét, és még így is elnézést kértem a tapintatlan tévedésért. Nemhogy újra és újra megtegyem!

Az, hogy a tüdőrákon viccelődnek, meg a ravatalozón, az iszont a legkevésbé sem neked szól, ők ilyenek (nem minősítem inkább). Az egyetlen dolog, ami megengedhetetlen, hogy apukád halálát továbbra is negligálják. amikor legközelebb előfordul, én biztosan leülnék velük, és elmondanám, hogy ha ezt nem bírják mgjegyezni és erre odafigyelni, akkor te a továbbiakban inkább nem látogatnád őket, mert annyira sértő a viselkedésük.POnt.

Azt csak nagyon halkan jegyzem meg, hogy néha elgondolkodom, oké, hogy nem velük akarsz élni, hanem a gyerekükkel, de ennyire korlátolt, másokra nem figyelő, tahó emberek, ha tényleg nem demencia okozza az egészet, vajon tudtak normális embert nevelni a gyerekükből?

A heveny cigarettázás okozhat idő előtti agyérelmeszesedést, de ez még mindig nem 40-50 éves korban szokott előjönni (persze lehetnek kivételek). Mert ebben az esetben a feledékenységnek szervi okai vannak.

Esetedben a valószínűbb az, hogy nem igazán figyelnek oda rád... inkább tartani kellene a távolságot. Akár egyik akár másik.

Azt nem tudom felfogni hogy egy ilyen fontos dolgot hogy nem tudnak megjegyezni...

Viszont arra én is felfigyeltem, amit előttem is írt valaki, hogy az emberek rendkívül figyelmetlenek, és nem érdekli őket, nem jegyzik meg azt, amit mondtál. Engem is folyamatosan kérdezgetnek, hogy mivel foglalkozok, pedig 10 éve ugyanazzal és mindig meg is osztok róla dolgokat a Facebookon (mert olyan jellegű munka), de mintha nem is látnák, csak más szarokat nézegetnek a közösségi oldalakon, és akkor meg jönnek és kérdezik, hogy mivel is foglalkozol. Meg volt olyan is, RENGETEGSZER, hogy megkérdezték, dolgozok-e még x helyen (ahol 10 évvel ezelőtt), na azt valahogy 10 évre elraktározták..

Az emberek furcsák...

Ne haragudj, de ez iszonyú bunkóság. Ráadásul - gondolom -abban a korban vannak, amikor kezdhetnének érzékenyebbek lenni a témára. Egy dolog, amúgy teljesen érthető, hogy te erre nagyon érzékeny vagy, és ehhez megvan minden jogod, és megteheted. (Ismerős). De számukra léteznie kéne tapintatnak, és illemnek, meg némi agynak is.

Nekem a nagymamám halála után a másik nagyapám, meg egy idős szomszéd kérdezte vissza, hogy "hallottam, de nagymama, vagy nagyapa?". A nagyapámnak nagyon nehezen, de visszafogtam magam. A szomszédnak nem.