Másnak is ilyen az anyós/após? Mit lehet ezzel kezdeni?

Mondjuk azt én se ertem miért baj ha tevékenykedtek a konyhába, ha segítesz a baratodnak.

Mi általában nálunk szoktunk főzni sütni. A szüleim sose szóltak emiatt. Én tudok főzni barátom nem, viszont ki szokott jönni segíteni nekem pl le reszeli a sajtot keveri a kaját amíg én mosogatok stb.. nemtudom mi ezzel a baj.

Párom szülei is ilyenek. (Igaz neki az anyja mostoha, de születése óta ismeri/nevelte és 12 éves kora óta náluk is lakik.) Megértem, hogy kiakadsz rajta.

Párom egyszer kávét akart főzni magának, mire a mostohaanyja kicsavarta a kezéből, hogy márpedig ő nem tud kávét főzni, mert az ő fia se tud és mit képzel magáról, hogy jobbnak hiszi magát nála. (Az ő fia 30+ éves és teljesen életképtelen, de a szemében ő a mérce. Párom több, mint 10 évvel fiatalabb.)

Náluk külön van a konyha és ha "anyós" úgy gondolta egyszerűen bezárta. Volt olyan, hogy párom nem ehetett, mert most az ő fiai esznek és ő nem fér el. (2 fia van.) Oké, addig lefürdött majd lement fél óra múlva enni, de addigra bezárta a konyhát és nem engedte be, mert "így járt, miért este kell zabálni azért ilyen dagadt" (Este 7 volt, eddig nem volt otthon és párom a 186 cm-hez 55 kg volt, mikor megismerkedtünk, szóval rohadtul nem kövér. Anyós fia 90+ kg, de ő nem kövér, csak férfias alkatú.)

Egy közös gardrób van náluk, mindenkinek abban voltak a ruhái, anyósnak volt hozzá kulcsa és ő osztotta be, hogy ki, mikor mit vesz fel. Reggel kirakta, majd visszazárta és nem volt választás, hogy tetszik e vagy sem, fázik e benne vagy sem. (Az apám temetésére nem akart neki inget adni, mert szerinte tuti nem akkor lesz, mint mikorra mondja, veszekedni kellett vele, hogy vagy adja ide vagy adjon pénzt újra. Merthogy a pénzét is elvették, ha megtalálták. Márpedig "takarítás közben" megtalálta.)

Meg volt szabva, hogy fél 8-kor kellett fürödnie. (Ha én ott voltam, nekem is.) Ha nem ment akkor kb. berontottak a szobába és ordibáltak, hogy mit képzel magáról. Ha szerintük túl sokáig fürödtünk akkor ott kopogtak, amég abba nem hagytuk, mert szerintük mi használjuk el az elfogyasztott víz 80%-át. (Én 2 hetente voltam ott 2 napot, a nő gyerekeinek heti 5 napot ott voltak a barátnői és az egyik napi 2x, 3x fürdött egy nap, de az más.) Amúgy ezzel nem lenne bajom, mert jogos, hogy nem pancsolunk másnál, de azért ne 3 perc alatt kelljen már lezavarni a zuhanyzást, fogmosást, mert a nő lemérte, hogy ők ennyi idő alatt végeznek. (Ha a saját gyerekeinek is szólt volna akkor egy szavam nem lenne.)

Evésről annyit, hogy mindig kiporciózta, hogy ki miből mennyit ehet és azt kellett megenni. Mást nem ehettünk, mert az a gyerekeinek van és "ne együk el előlük". (Igaz, nem volt kötelező megenni, ha nem bírtad, de utána mindig megjegyzést tett rá. Megjegyzem akkora adagot szedett, hogy 3 ember jóllakott volna belőle én meg egyszerűen nem bírok annyit enni.) Nem nyúlhattunk a hűtőbe, mert csak. Nem tudom, miért, de mindig cirkusz volt belőle.

Egyszer virslit ettünk vacsorára (igen, a hűtőből mi ostobák). Megettünk 5 db-ot ketten, maradt még vagy 20. Reggel 6-kor beront párom szobájába, hogy hol a virsli és most menjünk fel a boltba és vegyünk egy egész csomaggal, mert így hogy fog (nem tudom mit) főzni a fiának.

Főzni, takarítani esélytelen, mert megy a cirkusz, hogy "te ezt nem tudod, meg mit képzelsz, stb." Volt, hogy majdnem verekedés lett belőle, volt mikor páromat meg is ütötte ilyen hülyeség miatt és még ő volt felháborodva, hogy elviharzik. (Nem tudom jobban örült volna neki, ha tovább pofozgatja párom meg visszaüt.) Nem, hogy örült volna, hogy 3 "gyerekből" legalább egy próbál felnőni és nem leragadni egy hisztis 10 éves szintjén.

Átnézte a szemetet, és ha talált benne pl. egy csokipapírt akkor evéskor (amit ő határozott meg, hogy mikor van) megjegyzéseket tett rá.

Mindent ő osztott be, hogy mit mikor kell csinálni. Ha ő reggel jött be porolgatni/levinni a szemetet/becsukni az ablakot, amég mi meztelenül aludtunk akkor akkor jött be. (Bezzeg a saját fiát a világért nem zavarta volna meg, hiszen ő már felnőtt.)

Bezzeg, ha menni kellett valahová, (boltba, postára, stb.) fát kellett pakolni akkor rögtön páromat ugrasztották. (Egyszer elzavarták otthonról, mert nem pakolta be suli után az összes fát, csak a háromnegyedét, mert azt merte feltételezni, hogy a másik két fiú is kiveszi belőle a részét.)

Fájdalomcsillapítót nem adott neki, csak ha vesz helyette egy új dobozzal. (Egy db kellett volna neki, hogy kibírja másnap reggelig, amég eljut a fogorvoshoz.)

Minket is állandóan hülyének, életképtelennek néztek, mert az ő fia se tudja 30 évesen, akkor mi honnan tudnánk. Párom mihelyst betöltötte a 18-at elköltözött, mert ezt épp ésszel nem lehet kibírni. Oké, hogy vendégségben alkalmazkodni kell, de párom ott lakott, nem volt vendég és azért egy embernek joga van eldönteni, hogy mit vegyen fel meg, hogy mikor akar enni a saját otthonában. (Mert elvileg ő is a családhoz tartozik.) Amúgy a költözéskor is lehordtak minket minden idióta hülyegyereknek, hogy úgyse sikerül, mert az ő fia 30 évesen nem tudott külön menni (pedig kapott egy saját házat, kocsit, mindent) akkor mi mit akarunk albérletbe, de akkor már pont leszrtuk, hogy mit mond.