Ez tényleg a feleség kötelessége?

Szerintem apósod ugyanúgy nem akarná ezt, és neki is kellemetlen lenne, ha neked kéne őt mindenhol megfürdetni.

Mellesleg én a helyedben így sem csinálnám meg. Nem a te apád, nem a te kötelességed, pláne úgy, hogy a férjed egy hajszálat sem tesz keresztbe, annyira mindegy neki, mi van az apjával, hisz valaki elvégzi helyette a "piszkos" munkát. A férjednek ugyanúgy tudomásul kell venni, hogy vannak dolgok, amiket bizony neki kötelessége megcsinálnia, és nem háríthatja a feladatot másra, nevetséges és undorító érvekkel ("ez a nők dolga"). Az ilyen emberek azok, akik minden segítséget elvárnak, ha róluk van szó, de ők soha nem segítenek semmiben még akkor sem, ha nagy szükség lenne rá.

Ismerek ilyet. Amikor ő beteg volt, akkor a felesége mindent megtett neki, körbenyalta szó szerint. Amikor a feleség volt beteg, a pasas kijelentette, hívjon taxit, ha orvoshoz akar menni, ő nem pazarolja a benzint. Mondanom sem kell, el is váltak pár éven belül, és az ex-feleség meg is mondta, hogy rohadjon csak meg egyedül, ha ennyire önző, hogy még segíteni sem képes semmiben.

Ismerős helyzet.

Nagynéném bunkó ex-férje pont ezt a "szép" mentalitást képviseli. Nagynénémnek ezzel a férfivel 2 közös gyereke van, mindkettő lány. Már nagyok (25-26 évesek), de az apjukat egyik sem látogatja már. Miért? Azért, mert az apjuk a két lányt konkrétan cselédnek nézi, ugyanezt tette nagynénémmel is. (eleinte nem volt ilyen, később vált ilyenné, akkor jött a válás is emiatt) A pasas lakása tiszta retek, kosz, a mosogató fullon van penészes edényekkel, de ő nem takarít, ő nem mosogat, mert ez a "nők dolga", ő nem nő, így tőle ezt senki se várja el. Amíg a lányai látogatták, mindig utasította őket arra, hogy takarítsanak, mosogassanak, "ennyit legalább segítsenek", persze ha nem volt elég alapos, akkor meg volt sértve és kiabált. Ez vezetett oda, hogy mindkét lánya kijelentette, ők nem házi cselédek, nem bejárónők, hogy kitakarítsanak hetente mindent csak azért, mert az apjuk az idióta és "büszke mentalitása" miatt inkább megkoszosodik.

A te férjed kérdező ugyanez a kategória a leírtak alapján, csak az apjával. Ha hagyod magad, gyanítom később rád is kiterjeszti ezt a hozzáállást, aztán ha majd ledönt a lábadról egy influenza, akkor majd 1-2 hétig nem lesz elmosogatva, elmosva semmi, nem fog takarítani, nem főz, mondván ez a "nők dolga", majd megcsinálod, ha felépülsz. Én nem kockáztatnék ilyennel semmit. Ez a mentalitás pont azokra jellemző, akik nem tekintik egyenrangú partnerként a feleségüket.

ne haragudj, de állj a sarkadra

gyerekek is vegyék ki a részüket! férjed is!

ha nem tetszik, annak nincs tiszta ruha!

Azért szomorú, hogy képesek vagytok pirospacsizni, ha valaki megtette. Én nem mondtam, hogy bárkinek kötelessége, stb, csak azt, hogy én ápoltam. De látom, ez elítélendő, undorító, fujj.

Könnyű egyébként tanácsot osztani, amíg ti nem voltatok ilyen helyzetben. Vegyen fel valakit: szerintem fogalmatok sincs róla, mennyibe kerül, és hogy ezt bizony nem mindenki engedheti meg magának. Maradjon otthon vele egy családtag: az ápolási díj nagyon kevés, szintén kevesen tehetik meg, hogy egy fizetést nélkülöznek pár hétig vagy hónapig. Mert persze, lehet mellette dolgozni heti 30 órában, de alig van munkáltató, aki módosítja a szerződést részmunkaidőre, másrészt meg aki állandó ápolásra szorul, azt erre a harmincra se nagyon tudod magára hagyni.

Adja otthonba? PErsze, egy vagyonért bekerülhet viszonylag gyorsan, vagy több hónapos várólista van. Nálunk még a legótvarabb otthonba is minimum fél évet kell várni...

Az ápolási osztály fizetős; egy tavalyi rendelet miatt már a krónikus osztályokon is kiegészítő díjat kell fizetni.

Arra inkább nem mondok semmit, hogy oldja meg az, akinek a szülője. Nekem a jóban-rosszban mást jelent.

mi voltunk ilyenben és otthon kerestünk, mert fizikailag és lelkileg sem bírtuk, de nagyim pl csinálta évekig, ki is készült! aki nem bírja csinálni, annak itt ez a megoldás, el kell adni a lakást, ahol él és azért beveszik, na de az hogy "na asszony, nunid van, nő vagy, akkor pelenkázd apámat, mert nekem derogál" LÓTÚRÓT!!!!

én sem a férjemnek mondanám, hogy hajrá pelenkázd be apámat, hanem ÉN megoldanám!