Dolgozó férj, otthon dolgozó feleség, férjnek semmi kötelessége ilyenkor?

Ezt a kapcsolat elején kell tisztázni, hogy ki mit vár el a másiktól. Én itthon vagyok most a babával és nem tervezek visszamenni dolgozni, bár itthonról fogok dolgozni, de nem 8órában. Így úgy gondolom, hogy lesz időm megcsinálni azt, amit eddig is megtudtam a baba mellett. Mosás, főzés, takarítás. Bevásárolni eddig is együtt szoktunk, a nehezebb munkák meg a férjemé volt ezelőtt is, úgyhogy ez sem fog változni.

Szerintem mindenkinek az a dolga, amihez ért és amit meg tud csinálni kényelmesen (nem erőn felül). Én is ha elakadok, vagy nem főzök, akkor rendelünk, vagy főz a férjem. Nem vagyunk robotok, nincsenek előre programozott dolgok.

Szerintem ez teljesen egyéni felfogás és döntés kérdése, hogy egy család hogyan épül fel. Sose vártam el, hogy elém tegyék a kaját vagy meló után csak tv-t nézzek.

Az tény, hogy a nő a család összetartója és mozgatórugója. Az, hogy a többi családtag miben veszi ki a részét a feladatokból, az megbeszélésen alapszik. Kérdezted már a férjedet, miért alakult így?

Nem az én dolgom, de megcsinálom. Miért? Mert így amikor együtt vagyunk, akkor tartalmas időt tudunk együtt és a gyerekekkel tölteni.

De ha elúszok, akkor természetesen segít és megcsinálja. Elég kiszámíthatatlan a munkamennyiségem, van hogy minden este ő főz, mosogat, kivasal.

Szerintem a férfinek nincs joga elvárni, de a nő próbálja megtenni, amit az ideje enged. Már csak azért is, hogy minél többet lehessenek kettesben.

Hasonló helyzetben vagyok, a párom nem szól, ha nincs elmosogatva, vagy ilyesmi. De amit tudok mindent megcsinálok. Amit nem, azt vagy megcsinálom másnap, vagy megkérem, hogy segítsen.

De nem tűrném, hogy számon kérjen, vagy rám szóljon, hogy miért nincs kész.

Megállapodás kérdése. Mellesleg ezen az oldalon mindenki egész álló nap takarít,ezen már többször is elgondolkodtam,mi a fenét lehet minden nap reggeltől estig csinálni egy háztartásban,esetleg ha van 6 gyereked meg egy 300 négyzetméteres házad,amit minden nap felkívánsz nyalni,akkor biztos lefoglal egész nap a házimunka. Egy átalgos 60-100 négyzetmélteres lakásban vagy családi házban elvégezni a napi teendőket,kisgyerekkel együtt max egy délelőtt. És ezt sjaát tapasztalatból írom.

Meg vannak olyanok,mint anyám aki egész nap 15* kitakarít mindent,hogy utána panaszkodhasson mennyit dolgozott.

Szeirntem ugy fair ha arányosan van elosztva a munka, ha én dolgozok 4 órát otthonról,a másik meg 8 órát+ utazás,akkor értelemszerűen én csinálom a nagyját,számomra ez természetes,nem érezném rabszolgának se cselédnek ettől magamat. Ha ugyanannyit dolgozunk,akkor megfelezzük,néha ő mosogat,néha én,főzni együtt szoktunk estefelé,azt mindketten szeretjük,egyfajta hobbi,közös program nem teher. Porszívózás,mosás,protörlés stb hétvégén nyugisan el van végezve. Mindig tiszta a ház ,igaz akkor sem kapok infarktust ha vacsi után csak másnap reggel mosogatok el...nem tudom leképzelni ,mit lehet a házimunkán ennyit agonizálni,mint amit ezen az oldalon művelnek :D

Azért a másik kérdésnél nem teljesen így volt.

A nő nem is dolgozik csak 3 napot egy héten plusz van egy naplopó lánya.

Így azért mindjártmás.

6-os: kinek milyen gyereket dob a gép :-) Nekem a kicsi egy angyal, eljátszik 1 órát egy csörgővel. A nagy... ő szörnyű volt. Lepakolta a könyveket a polcról, amíg visszaraktam kipakolta a ruhákat, egyszer magára borította a felmosóvizet, amikor a kicsit szoptattam mindig alkotott valamit. Egyszer megszerezte a vajat és szétkente a falon meg az ablakon. A játék neki addig tartott amíg elvitte a lakás egyik pontjára, majd jött a következőért vitte azt, persze máshová. Így amíg aludt én pakoltam :-)

Persze ez nem tartott sokáig, meg úgy 1,5 éves kora körül már visszapakolni is izgalmas lett és onnantól már hallgatott is rám, lehetett nevelni, de a mászástól 1,5 éves koráig bizony néha úgy éreztem hogy egész nap takarítok :-)