Akinek van orokbefogadott gyereke, nagyszulok megkulonboztetik oket a verszerintiektol?

Unokahúgomat örökbefogadták,de a nagyszüleink nem bánnak vele másképp,sőt nagyon is büszkék rá!

Na most kapaszkodjatok meg. Nekem sajat gyerekeim vannak, a sógornőmnek örökbefogadottak. Hasonló korú mind a négy fiú. Anyósoméktól az örökbefogadottak ezerszer többet kapnak mind szeretetben, mind törődésben, mind anyagilag. A vérszerintieket kb fél évente nézi meg de csak akkor ha mi oda visszük. De már nem nagyon visszük őket.

Nem örökbefogadottak de anyósom a fiú unokáját jobban szereti mint a lányt csak azért mert a fiú fiú(Párom tesójának gyerekei) Nekünk is elsö baba fiú lesz de ha lesz lányom is és érzem h külömbséget tenne köztük egyiket se engedném a közelébe.

Nálunk egy vérszerinti unoka van,a kisfiunk, a sógornőmnek egy örökbefogadott kisfia van. Az apai nagymama az örökbefogadott unokával nagyon sokat törődik, a vérszerintivel pedig nem. Nem esik jól, de úgysem fog változni a helyzet.

nálunk a tesóm nem örökbefogadott, csak simán gyengénlátó. Koraszülött volt. Egyébként iszonyat értelmes, és tök jó tesó, mégis mindig én voltam jobban szeretve. Sose tudták felfogni a nagyszüleink, hogy ő ilyen szempontból ugyanolyan, mint én, csak pl a könyveket sokkal közelebbről olvassa. Jöttek ezzel a másik csoki doologgal, pedig tudták, hogy mindketten a kindertojást szeretjük - és nekem ne mondja senki, hogy azon a pár tí-száz forinton bármi múlt volna nekik. Kétszer megcsináltuk, hogy megosztottuk az orruk előtt, úgy elszégyellték magukat, hogy többször legalább tárgyakban nem éreztették, hogy én vagyok az idilli unoka. Tesómnak nyilván szarul esett, de úgy, hogy a szüleink nagyon jól kezelték a dolgot, meg nekem is azt adták át, hogy ha gyökér a rokon, akkor mi majd megoldjuk kettőnk közt, nem lett belőle családi perpatvar...

Te a gyerekeidért vagy felelős, nem a nagyszülőkért!

Nem mindegy milyen megkülönböztetésről van szó. Az, hogy ugyanannyi ajándékot kap, az objektíven megítélhető, de az érzelmeket nem lehet befolyásolni. Nem a nagyszülő fogadta örökbe, így simán lehet, hogy ő nem tudja úgy szeretni, mint a vér szerintit. Nagyon tisztelem azt, aki képes ugyanúgy szeretni, mint a sajátot, de ez nem megy mindenkinek. Még a csupa vér szerintiek között is lehet olyan, hogy a nagyszülő valamelyikkel jobban szimpatizál. Nálunk pl. apukám és a lányom kölcsönösen rajongtak egymásért, a tesóm lányával meg nem volt akkora rajongás. Persze őt is szerette, de ez kettőn áll, a gyerektől is függ, van amelyikkel jobban összepasszol. Anyukámnak meg a fiam a "nagy szerelem", ő az első fiú unoka, és bár a lányokat is imádja a fiú most mindent visz, és ez kölcsönös, mert fiamnak is ő a kedvenc nagyszülő.