Azért haragudni mert nem járunk temetőbe, és rájött hogy hozzá sem fogunk ha meghal?

Komolyan nem kelt benned rossz érzést arra gondolni, hogy a családtagod, szeretted sírja évek óta ott áll érintetlenül és belepi a gyom, tönkremegy, kutya sem néz felé?Jó, "csak" csontok vannak ott.De akkor is, ott van egy kézzel fogható síremlék.Az utolsó hely, ami még "ide köti".Szomorú belegondolni, hogy vannak rokonok, de nem akarnak ránézni.

Nekem borzasztó érzéketlennek tűnsz...

Szerintem is te vagy érzéketlen. Már bocsánat, de tojsz mindenki fejére... Én sem vagyok nagy temető járó, de időnként jól esik kimenni. A halál az élet része, nem lehet nem megtörténtté tenni azzal, hogy fizikailag is eltünteted a maradványokat (hamvak szórása, nincs síremlék, stb.)

Uramatyám.. Mennyi temetőmániás van itt.. Már miért lenne érzéketlen a kérdező? Mert nem a ti elveiteket képviseli? Én se szeretek temetőbe járni, bár én évente egyszer kimegyek a családdal, de nagyon nem kelt bennem jó érzést, sőtt.. Kifejezetten rossz. Itthon viszont sokat gondolok rájuk! Én nem érzem magam emiatt érzéketlennek.. :)

Nekem is vannak szeretteim a temetőben, alkalmanként a szüleimmel ki is megyünk (halottak napja, születésnapok környéke), de inkább azokra az időkre időzítjük, amikor több napig együtt vagyunk, és munkaszünet van (pl. karácsony, húsvét), de még akkor se mindig jön össze. Én nem úgy gondolok rá, hogy ők ott vannak. Nagyon sokan már eleve hamvasztással temetkeznek, most urnafalhoz járkálnék ki? Inkább itthon a fényképük mellett gyújtok egy gyertyát, ha eszembe jutnak. Egyébként meg nem mindenki olyan, mint az öreglányok, akik ott élnek szociális életet a falu többi nyanyájával, meg az a fő motiváció, hogy vasárnap kiballagjon, mert hogy "mit szólnak, ha nem megy?", ráadásul nem mindenkinek van helyben, és bocs, de nekem igenis teher kijárkálni. A szüleim x városban laknak, én a férjemmel Y-ban. Az anyai dédim, akit szerettem Z-ben vannak (a nagyszülők leköpnivalók), az apai nagyszülők K-ban, a férjem rokonai meg I-ben és F-ben. Magyarul senki sincs helyben temetve, hanem igencsak hétvégi programot kellene csinálgatni az utazgatásból. Most őszintén, ki a fenének van erre ideje, na meg pénze? Úgyhogy az nekem ne ugasson temetőjárkálásról az, akinek annyi, hogy kibaktat az utca végére 10 perc alatt, vagy felül a biciklire és fél óra alatt megjárja.

Azt irtad, hogy minden rokonod ugy lett eltemetve, ahogy ő kérte. Szórás, stb. A temetés módja kb. meghatározza azt is, hogy az illető rokonod szeretné-e, hogy kijárjanak a sirjához. Ha anyósod azt szeretné, hogy majd kijárjon a fia a sirjához virágot locsolni, akkor hogyha a fia szerette az anyját, akkor tán ki fog járni néha. Te meg ne szólj majd bele. Az egész kérdésfeltevésedből az derül ki, hogy nem szereted az anyósodat, a férjed fölött pedig kicsit uralkodni akarsz. Anyósod arra költi a pénzét, amire akarja, ha művirágra, akkor arra, anyósod ugy tölti az idejét, ahogy akarja, ha temetőben kapálgatással, akkor azzal, ez neki megnyugvás, vagy társadalmi kapcsolatépités, vagy akármi. A mindenszentek-businesst én sem szeretem. Én megértem az anyósodat, és a férjednek talán biztositani kellene az anyukáját, hogyha senki máshoz nem, de legalább az ő sirjához majd ki fog látogatni... ez egyszerűen szeretet kérdése, hogy elfogadd a másik gondokodásmódját és esetleg megtegyél a másik kedvéért olyan dolgot is, amiben te nem hiszel. Nem a saját kedvedért, hanem a másik kedvéért, akit esetleg szeretsz.