Egyszerűen nem tudom elviselni párom szüleit, testvérét. Van itt még olyan, aki így van ezzel?
Nem tudom már tolerálni, és mosolyogva elfogadni a h*lyeségüket. 5 év után betelt a pohár, és attól tartok, hogy egyre kevesebbszer tudom majd visszafogni magam. Anyukájával még úgy ahogy nincs is nagy baj, de após, és a nővérke, egyszerűen szörnyű.
Após mindenbe beleszól, mindent jobban tud (holott külön élünk már), ami neki egy kicsit is nem tetszik egyből szóvá teszi, majd megsértődik, ha nem ugyanaz a véleménye a másiknak. Épp egy ilyen miatt lett vége a kettőnk közti jó kapcsolatnak.
A drága nővére pedig, ott tesz keresztbe ahol tud, uszít mindenkit mindenki ellen, kihasznál, és fű alatt próbál fúrni, hogy lehetőleg párom ne vegye észre. Emellett feltűnési viszketegsége is van, nem tudja elviselni, ha nem vele foglalkozik mindenki, ezért gyakran tesz olyan dolgokat, amik következtében rövid ideig ugyan, de legalább róla lesz szó. (Bár a legutóbbi húzása, hogy gyereket vár, kicsit hosszabb időre szóló feltűnést biztosít neki. És ezt nem én találtam ki, a családban is mindenki tudja, hogy irigységből esett teherbe.)
Sajnos éppen ezekért azt veszem észre magamon, hogy egyre kevesebbszer tartok párommal, ha hazalátogat, illetve ahogy az elején is írtam, már a hamis mosolyt se tudom felvenni ilyenkor, annyira idegesítenek. Van itt olyan, aki volt, vagy épp van hasonló cipőben, és el tudná nekem mondani, hogy hogyan oldjam meg?
Nem akarom sem a barátomat elszakítani a családjától, sem pedig azt, hogy a mi kapcsolatunk ezért menjen tönkre.
tényleg nagyon egyszerű: leülsz a pároddal és megbeszéled vele,hogy őt szereted nagyon,de a családot nem bírod annyira,és ne haragudjon meg, de nem mész mostanában,nem akarsz velük összeveszni.
én is azt mondom évi 2-3x menj el,bírd ki,utána meg feléjük se kell nézned hónapokig.a párod mehet nélküled,emiatt nem kell megsértődnie
Csak visszautalnék 14 és 15-s válaszokra. Azokat nem én írtam, de egyetértek velük, szerinted, hogy lehet irigységből teherbe esni?
Egyébként én jóban vagyok a testvéreimmel, pedig egyiknek vannak gyerekei, a másiknak nincs.
Szerintem téged még mindig az zavar, hogy nem te vagy a figyelem középpontjában. Nőj fel!!!
Kérdező nem tűnik fel hogy egy válaszolón kìvül mindenki szerint nem normális az,ahogy viselkedsz?
A viselkedésed vetekszik a 7 éves fiam hisztijeivel.
nem értem én olvasom a válaszait és nem látok hisztit(pedig jó pár gyerekkel volt már dolgom), egyszerűen csak elkeseredett és tény hogy erősnek kéne lennünk és nemet mondani,de én pl. személy szerint nem merek galibát okozni a párom családjában mert ő nagyon szereti őket. Mit olyan nehéz ezen megérteni? Miért olyan nehéz, hogy nem akar az ember megsérteni valakit akit szeret azzal hogy önzőn hisztit csapna az anyósnál/apósnál a sógor vagy sógornő miatt?
off: senki sem kíváncsi arra hány éves a gyereked és hogy 7 évesen még mindig hisztizik(amit 4 év körül szoktak abbahagyni ha a szülő értelmesebben neveli és csak kiskamasz korban jön újra elő)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!