Egyszerűen nem tudom elviselni párom szüleit, testvérét. Van itt még olyan, aki így van ezzel?

Nem tudom már tolerálni, és mosolyogva elfogadni a h*lyeségüket. 5 év után betelt a pohár, és attól tartok, hogy egyre kevesebbszer tudom majd visszafogni magam. Anyukájával még úgy ahogy nincs is nagy baj, de após, és a nővérke, egyszerűen szörnyű.

Após mindenbe beleszól, mindent jobban tud (holott külön élünk már), ami neki egy kicsit is nem tetszik egyből szóvá teszi, majd megsértődik, ha nem ugyanaz a véleménye a másiknak. Épp egy ilyen miatt lett vége a kettőnk közti jó kapcsolatnak.

A drága nővére pedig, ott tesz keresztbe ahol tud, uszít mindenkit mindenki ellen, kihasznál, és fű alatt próbál fúrni, hogy lehetőleg párom ne vegye észre. Emellett feltűnési viszketegsége is van, nem tudja elviselni, ha nem vele foglalkozik mindenki, ezért gyakran tesz olyan dolgokat, amik következtében rövid ideig ugyan, de legalább róla lesz szó. (Bár a legutóbbi húzása, hogy gyereket vár, kicsit hosszabb időre szóló feltűnést biztosít neki. És ezt nem én találtam ki, a családban is mindenki tudja, hogy irigységből esett teherbe.)

Sajnos éppen ezekért azt veszem észre magamon, hogy egyre kevesebbszer tartok párommal, ha hazalátogat, illetve ahogy az elején is írtam, már a hamis mosolyt se tudom felvenni ilyenkor, annyira idegesítenek. Van itt olyan, aki volt, vagy épp van hasonló cipőben, és el tudná nekem mondani, hogy hogyan oldjam meg?

Nem akarom sem a barátomat elszakítani a családjától, sem pedig azt, hogy a mi kapcsolatunk ezért menjen tönkre.