Vannak itt akik jóban vannak az anyósukkal?

Igen. Kezdettől fogva pozitívan fordultunk egymáshoz. Ő nem fúrt engem, én nem pocskondiáztam őt. A férjem ugyanìgy van az én szüleimmel. Persze egy két oldalú.

Én nagyon jól kijövök anyós jelöltemmel, szinte már barátok vagyunk. Amikor be lettem mutatva már akkor úgy állt ő is hozzám meg én is hogy kialakult bennünk egy jó összhang amitől kialakult köztünk egyfajta barátság. Sokat beszélgetünk, a barátnőm nagyon jó viszonyba van anyukájával és megesik hogy csinálunk közös programokat amik mindig jól sültek el. A barátnőm én anyukámmal is nagyon jó viszonyban van, a barátnőm itt lakik nálunk, az ő anyja jellemre meg minden téren hasonlít az én anyámra tehát majdnem egyformán lettünk nevelve szinte, és ezért is találtunk egymásra mert köztünk is meglett az összhang. A barátnőm apját még nem volt alkalmam másfél év alatt megismerni, sajnos ő külföldön én, másik családja van, tartja rendszeresen a kapcsolatot a barátnőmmel, jóba is vannak, de így webkamerán keresztül nem akar engem megismerni, természetesen meglettünk hozzájuk hívva, csak engem nem nagyon akar a főnököm szabira engedni mert több gyárba is van leállás ahol nekünk sok munkánk van csövek meg egyéb dolgok szerelésében, ami végett már májusba kijelentette a főnököm hogy senkit nem fog nyáron szabira engedni 1-2 napnál tovább, csak az mehet aki már májusba bejelentette hogy nyaralni akar menni és be van neki már fizetve amit igazolnia kellett valahogy csak hogy ne otthon üljön mert akkor ne menjen szabira. Akinek 1 nap kell elengedi főleg ha olyan dolga van, de más nem jöhet szóba. Persze nekem be van írva a szabim augusztus utolsó hetére hogy akkor ha akarok ha nem el kell menjek hogy ne maradjon annyi szabim de akkor meg a barátnőmet nem engedik el mert ő nekik 2 hét leállás van és kötelező szabit kivennie, és közölték hogy onnantól októberig senki nem mehet szabira még 1 napra sem, csak ha nagyon nagyon indokolt, de azt is max csúszóba fogják engedni.

Én. Alapból jó a kapcsolat, nem kellett semmit tenni érte. Anyósom egy tanult, normális nő, én szintén, ha vannak apróbb konfliktusok azt megbeszéljük, de a 6 év alatt talán 1-2 volt. Egyszer az esküvő körül voltak dolgok amikbe beleszólt, de végülis rájöttem, hogy teljesen igaza van, így megfogadtam a tanácsát. Mivel szereti a fiát engem miért ne szeretne? Én meg szintén szeretem őt, mert világra hozta nekem a világ legokosabb, legviccesebb, legszexibb pasiját :D

Én is jóban vagyok vele. Anyukámmal sem volt soha ilyen jó viszonyom, anyósomat is anyunak hívom. Ő is a lányaként tekint rám. A kezdetektől kedves velem, elfogad, szeret. Elfogadja, hogy idősebb vagyok a fiánál pár évvel. Ha pedig van valami, ő elég nyersen őszinte, simán odamondja a magáét, még sincs bennem soha harag, mert egyrészt, én sem vagyok tévedhetetlen, másrészt érzem benne a szándékot, ami sosem bántó. Mi simán járunk együtt vásárolni, moziba, vadasparkba, kirándulni, főzünk együtt, segítek a kerti munkában, a háztartásban, amikor ott vagyok. Ő is meghallgatja a véleményemet, és igazat ad, amikor igazam van.

Ex anyjával gyülöltük egymást, a férjem édesanyjával jól kijövök, kedvelem , ő is szeret engem. Nem attól függ hogy csináltam, hanem simán szimpátia és személyiség