Akik nem jönnek ki az anyósukkal, azoknak csak nem szimpatikus, vagy tett is valami olyant, ami miatt nincsenek jóban? Ha igen, akkor mit?

Anya meg nagyanyám...

Nagyi fogta az esküvői pénzt és zsebre vágta,anyára azt mondta,hogy apámat megcsalta amit apám elhitt pedig nem volt igaz és ezért egy 3 hónapja szült nőt szinte agyonvert,áskálódik ellenünk,anya a sz@r nagynéném a kedvenc pedig semmit sem tesz érte.Most h már szottyadt öreg és anya elintéz neki mindent persze imédja...:/

Hogy tett e?Folyamatosan.4 éve vagyunk házasok,és még mindig azon van,hogy szétszakítson minket.Elakarta perelni a házunkat,persze sikertelen akció volt,feljelentette a saját fiát,sikkasztás miatt,ami szintén alaptalan volt.És így persze ejtették a vádat.A kihallgatáson a rendőröknek azt mondta én is bűnöző vagyok,mert elloptam a fiát tőle.Ez szó szerint így volt.Sorolhatnám,de sokan nem hinnék el.

Szóval tett is érte.Jó sokat.

Az előző anyósommal nekem a világon semmi bajom volt. Aztán tett érte, hogy legyen. Eleinte igazán kedves volt meg minden. Aztán szerintem elkezdett utálni, pedig alig találkoztunk, csak néha mentünk el hozzájuk (300km). Először a nagy családi ebéden mézes-mázosan közölte, hogy én alkalmatlan vagyok a családi életre és feleségnek, mert majd sokat fogok dolgozni (belekezdtem a jogi egyetembe). Én be sem szóltam, pedig simán mondhattam volna, hogy az ő házassága úgy tönkre van menve, ahogy csak lehet, pedig egy sima virágbolti eladó, akkor hogy is van ez?

Aztán folyton pumpolta a munkanélküli fiát, pedig ő dolgozott, direkt kérte, hogy ne jelentsék be, a munkanélkülit is felvette, hitele sincs meg semmi, csak sírt hogy szegény, közben meg olyan dolgokat vett magának, meg Olaszországba ruccant ki.. Mikor meg a terveinkről beszéltünk, simán közölte, hogy aki szegény volt, az úgy is az marad, minek kapálózni. Engem is furkált, úgy hallottam vissza.

A másodikhoz, ő a jelenlegi, teljesen semlegesen álltam hozzá mikor még nem láttam, és egy nagyon jó fej nő, nagyon szeretem, nem is feszengek mellette, örülök neki. Ő is szeret engem, jól elvagyunk, pedig vele is ugyanúgy viselkedek, mint a másikkal. Szerintem nem bennem volt a hiba, csak amannak nem tetszett, hogy az ÉLETre nem nevelt, egyszerű fiacskája kihalászott egy talpra esett okos nőt, aki majd felnyitja a szemét egy-két dologra.. Ez az anyósom meg a múltkor sunyiban jött hozzám, hogy nem-e gondoltam rá, hogy rábeszélem a fiát egy főiskolára, mert olyan okos, csak annak idején nem vették fel oda, amit kinézett és elmaradt az egész.

Elején nem volt semmi gond.

Mi együtt lakunk, de inkább megtűrjük egymást. Ő lakik náluk, apósom elhunyt. A férjemmel van egy kisfiunk, 9 hós. Addig sem volt felhőtlen a viszony amíg nem volt a pici, nade utána......

Féltékeny a gyerekre, persze mások előtt fogdozná, puszilgatná. Erre van esze :(

Alig 2 hónapa lak.rvázott, elmondott mindennek, ki akart rakni a MI lakásunkból gyerekestül, majd közölte a férjemmel, hogy Ő jól tuja, már vagy 2 éve csalom!!! Slusszpoén: Nézesd meg a gyereket fiam szerintem nem tőled van!! Na ekkor a férjem majdnem megütötte az anyukáját, én fogtam vissza (bár ne tettem volna).

Férjem imád minket, a kisfiunk kiköpött apja, le nem tudná tagadni. Bezzeg a kétszinű buta parasztasszony 2 napra rá, ront be a szobába, hogy játszon a gyerekkel, akit letagadott 2 napja?! Szemét. És csodálkozik, hogy nem engedem hozzányúlni?

Ma meg azon kaptam, hogy pénz próbált eltulajdonítani a pénztárcámból. Váratlanul érte a dolog, hogy kimentem a konyhába. Nagyon elszégyelte magát!

Már várom a mielőbbi költözést amit a férjem siettet a legjobban.

Az ember sokáig próbál tolerálni, én sokat nyeltem, sok dologban engedtem. Már nem tenném ezt ha újra kezdhetnénk. Bár akkor nemet mondanék arra, hogy hozzánk tegye be a senekét! (Mert egyik gyereke sem volt hajlandó apósom halála után magához venni, mert mindekivel így bánt. Nekik volt eszük)

Sajnos jobb vége is lehetne, de nincs :(

Én is testvérháború miatt nem szeretem az anyósomékat.

A férjem le sem tojják a másik gyerekük meg a tökéletes a számukra.Nekem nem áll szándékomban versenyezni vele,ne is lássam soha.Anyósék ezt nem bírják elviselni persze,engem hibáztatnak mindenért,mert azt sokkal könnyebb mint tükörbe nézni és elismerni Ők szúrták el,hogy egymás ellen nevelték a gyerekeiket.Nálunk is úgy volt,hogy mikor a mi gyerekeink születtek egy tányér levest nem főzött meg helyettem,(persze mert nem intézkedhettek kedvükre nálunk)a kórházba sosem látogattak meg pedig terhesen is voltam bent többször is,sem szüléskor.A másik gyereküknek meg a seggét is kinyalták.Hát tegyék,de ne csodálkozzanak a viselkedésünkön,hogy nem rajongunk értük.Sajnos én már ott tartok,hogy utálom őket.Pedig ez senkinek sem jó,én is szeretnék szerető békés családot.De akkor sem vagyok hajlandó elismerni és elfogadni,ha egy szülőnek az egyik gyereke többet ér a másiknál.Én sosem viselkednék így a gyerekeimmel.