Miért ilyenek a párom szülei?
2,5 éve vagyunk együtt a párommal, 1,5 éve itt lakik nálunk, a szüleimnél. Az ő szülei 50 km-re laknak.
Akárhányszor hívtuk őket, hogy jöjjenek át ilyen-olyan programra, nem jöttek (nem sok alkalom volt, 3-4).
Most viszont 2. alkalommal volt, hogy itt jártak a városban és csesztek szólni, hogy fussunk màr össze. Azóta megint voltak itt (3.alkalom), a szüleim mondták, hogy hívjuk be őket egy kávére, de megint csesztek bejönni, hülye kifogásokkal jöttek.
Nekem nagyon rosszul esnek ezek. Ennyire nem érdekli őket a saját gyerekük? Meg én, a szüleim, vagy hogy hol lakik a gyerekük 1,5 éve?
Ugye jogosan vagyok "megsértődve"?
Hogy lehet kezelni az ilyet? Pár napja annyire kiakadtam ezen, hogy elkezdtem bőgni meg hisztizni a páromnak, hogy hogy lehetnek ilyen primitívek a szülei, amit megbántam, de egyszerűen azóta se tudok túllépni ezen.
válasza:Az én szüleim se jöttek be hozzánk, mikor így voltunk, mint ti. Nem azért, mert nem voltak ránk kíváncsiak, hanem anyósékra nem voltak azok. Mióta külön élünk, azóta rendszeresen jönnek hozzánk, segítenek mindenfélében meg stb. Nem minden családban szokás ez, hogy a szülők összejárnak, meg barátkoznak, főleg, ha esetleg más háttér, más felfogás, más korosztály. Ettől még nem primitívek, nem tudom miért kéne erőltetni. A te szüleid bratyizni akarnak, ők meg nyilván nem.
Egyszer voltak "nálunk" míg úgy laktunk, de anyósom már lihegett is a nyakukba, meg teljesen rájuk akaszkodott, tök kellemetlen volt az egész, bámulta mit hoztak, fel se tűnt neki, hogy amúgy rá senki sem kíváncsi.
válasza:Nem értitek, hogy nem az a gond, hogy nem bratyiznak a szüleimmel. Teljesen más temperamentumok, ki sem jönnének különösebben egymással.
Az a bajom, hogy olyan, mintha a gyerekük sem érdekelné őket.
Elmondtuk azóta nekik telefonon, hogy vettünk egy házat. "Anyósom" kérdése: hol? Mondta a párom, hogy itt. Anyósom: igen? Minek? Párom: mert gondoltuk ideje továbblépni, össze akarunk költözni, házasság, gyerek... Ekkora esett le neki, hogy tényleg vettünk egy házat, nem kérdezett és mondott semmit.
Hívtuk őket 3x, hogy jöjjenek át megnézni, de nem tudtak, mert meggyett kell szedni, cseresznyét kell szedni, füvet kell vágni... Mondtuk, hogy akkor szóljanak majd, ha jö lesz nekik, de nem szóltak. Közben kiderült, hogy azóta megint voltak itt a városban vásárolgatni.
De 30 percük megint nem volt ránk.
Biztos én vagyok a rossz, meg biztos borzasztó anyós leszek, mert rosszul esik, hogy nem érdekli őket a gyerekük.
válasza:
válasza:Még mindig nem érted a problémát, csak azt hajtogatod, hogy TE így, NEKED úgy, miközben ez nem a TE dolgod és nem NEKED kell véleményt formálnod, hanem a párodnak. Majd ha ŐT zavarja, akkor téma lehet, de addig minek szítod a feszültséget?
Egy szóval nem említetted, hogy NEKI ez hogyan esik, ŐT zavarja-e, csak te, te, te. Nem rólad szól, akkor sem, ha a párodról van szó!
Hadd intézze, ahogy akarja. Nem mindenki vágyik szoros viszonyra a szüleivel, ne magadból indulj ki. Ha engem a szüleim gyakrabban hívnának, érdeklődnének, mint félévente 1x, fel sem venném a telefont (nyilván van ok és előzmény, de még a mostani, rendeződött viszony ellenére SEM szeretnék ennél többet). Ilyen is van, látod.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!