Miért ilyenek a párom szülei?

De miért nem fogadod el, ha nem olyanok, mint te? Ők nem a vendégeskedő típusok. Ennyi.

Nyugodtan el lehet mondani a házvásárlást telefonon is

A barátod ezt zavarja vagy miért is szólsz ebbe ennyire bele?

Én sem vagyok közeli viszonyban a szüleimmel (van oka), párhavonta skype és évente egy találkozásban merül ki a dolog, viszont nekem ez tökéletes ez.. Ha bárki megpróbálna ennél többet rám erőltetni, biztos, hogy nagyon pipa lennék. Ha a férjem anno akár elkezdte volna erőltetni, mára biztos, hogy nemcsak a férjem nem lenne, de a párom sem.

Nem hiszem, hogy a te dolgod lenne ezt rendezni vagy akár bármilyen szinten beleavatkozni, pláne nem kérés nélkül. Többet árt, mint használ.

Nehogy már te döntsd el, hogy hányszor kellene találkozniuk és mikor kéne keresniük egymást, semmi jogod hozzá. Azt meg sem említetted, hogy a barátod ehhez mit szól, de tudod ha őt ez zavarná, tett volna lépéseket, nem a te dolgod ezt helyette megtenni.

Nagyon nem kéne ebbe belepofátlankodnod, pláne nem hisztizned, mindenki jól járna.

hát ha talán majd nem egyik anyucitól a másik anyucihoz költöztök érdekelni is fogja öket

nem kel adni a felnötet ha nem vagytok azok

A házvásárlásban mi nem telefontéma? o.O "Szia anya/apa, képzeld, a Jucival vettünk egy házat xy városban. Aha, aha, tök szép, majd egyszer megnézitek. Igen, jól vagyunk. Szia" :D

Amúgy miért kéne nekik a te szüleidhez menni látogatóba és pacsizni velük? Vagy ez csak az én családomban nem divat? A két nagymamám a szüleim esküvőjén kívül kb 2-3-szor találkozott. Nem annyira bírják egymást, miért is kéne? Nekik semmi közük egymáshoz.

Abba szintén nincs sok beleszólásod, hogy ők és a gyerekük mennyit találkoznak, vagy nem találkoznak.

A leendő sógornőm olyasmi mint te, nem bírja felfogni, hogy mindenki másképp gondolkodik, máshogy látja a dolgokat. Akárhányszor ott van köztünk, érezhetően bomlik miatta a morál, mert a saját önző kis világát próbálja ráerőltetni a családra.

Nem tudom, mit kell ezen túráztatnod magad. Ha nem akarnak találkozni, akkor nem akarnak. Örülj, hogy nem lihegnek a nyakadban, és nem azt kellett kérdezned, hogyan vakard le magadról az anyóst, mert mindenbe beleszól. A párod majd intézi úgy, ahogy akarja. Vagy jó lenne, ha úgy lennének veletek, hogy közben a hátuk közepére sem kívánnak?

Amíg nincs komolyabb negatív hatása a kapcsolatotokra, addig nem tök mindegy? Ha lehet, ne told már az orrába, hogy ilyen a kapcsolata a szüleivel, nem tudni, mennyire esik szarul neki amúgy.

En teljesen megertelek kerdezo, nalunk is ugyanez volt a helyzet, anyamek ugyanilyenek.

Mi is lejartunk hozzajuk segiteni, sokszor rajuk aldoztuk a hetveget, szabit is vettunk ki miattuk nem egyszer, ekozben tesomek le se szartak oket, valamiert megis ok az istenek. Hozzajuk kethetente utazgatnak, hozzak ide fordukbe, pizzazni, stb. az unokakat, de soha nem hivtak fel minket, hogy elengednenk-e a gyerekeinket veluk. Kb. mintha mostohagyerekuk lennek. Kb. 2-3 ev utan hagytuk ra a dolgot, evente 1x, ha eljonnek, mikozben tesomekhoz allando jelleggel jarnak. Karacsonyra atmegyunk, de kb. ennyi, es szigoruan 24-e vagy 26-a utan, mert mar en sem vagyok hajlando rajuk pazarolni a karacsonyt, meg eljatszani a nagy szent csaladot.

A ferjem is sokszor kiakadt miattuk, mert bantotta, hogy ugy viselkednek velem meg az unokaikkal, gondolom neked is ez a problemad.

Nem ertem, miert tamadnak a valaszolok, teljesen jogosan erzed azt, amit. Anyamek se hivnak a mai napig megkerdezni, hogy hogy vagyunk, rendben van-e minden, csak ha nekik van valami bajuk, akkor csorog a telefonon.

Ha keresnek, beszeljetek veluk, egyebkent hagyjatok a fenebe oket. En soha nem tudnek kulonbseget tenni a ket gyerekeim kozott, jobban szeretni az egyiket, mint a masikat. En se ertem a mai napig, mit tettem, amiert tojnak a fejunkre.