Hogyan lehet azzal együtt élni, hogy az anyósunk nem szereti, nem látogatja, tudomást sem vesz az unokáról?

Az én anyósom is alig foglalkozik a fiammal. A férjem előző kapcsolatából szarmazó kislánynak a csillagokat is lehozza. Viszi nyaralni, megvesz neki mindent. Amikor 5ösben csináltunk programot, a kislánynak simán megvette 10ezer Forintért a gördeszkát, a fiamnak pedig semmit, pedig ott állt mellette. (Máskor pedig más játékot vett a kislánynak, a fiamnak pedig semmit)

Ha a férjemnek szóvá tettem, akkor én voltam a szemét, ha anyósnak, akkor elmebeteg voltam, hogy ezek után azt feltételezem, hogy ő kivételez valamelyik unokájával.

Aztán ne bírtam tovább, és elváltam. A férjem belátta, hogy hibázott, és megmondta az anyjának a véleményét, azóta nem beszélnek egymással.

Anyós most a kislányt meg a kislány anyját uszítja ellenem és a fia ellen. (Meg a saját testvéreit, és az apját. )

De megmondom őszintén, hogy csak szánalmat érzek iránta. Valószínűleg nincs jobb dolga, mint szart kavarni. Az ő élete nem lett jó, most elcseszi másét is..