Én vagyok a hibás, amiért megjegyzést tettem erre?
A férjemnek a hétvégén volt a születésnapja. Mivel az édesanyja is nagy főzős, megbeszéltük, hogy felosztjuk a szerepeket: ő készíti a süteményt, én pedig a többit. előételt, levest, másodikat.
Vasárnap reggel megjelent nálunk a férjem édesanyja, és hozott magával mindent. Nem csak a tortát, hanem a többi ételt is, és azt mondta, hogy hagyjam abba amit főzök épp, ő már elkészített mindent, és szó szerint kitessékelt a konyhából.
Apósom szerint nem tetszett neki a menü, amit terveztem, ezért magánakciózott.
Végül is az ő ételeit tálaltam fel, de utána négyszemközt mondtam neki, hogy: Mama, nem ez volt megbeszélve, én is készültem, szerettem volna meglepni a férjemet.
Ő meg erre, hogy az ő fia, jobban tudja, mit szeret, és joga van hozzá, hogy ha megszülte, akkor főzzön neki a születésnapján...
Nem tudtam mit mondani. Azóta sértődés van, ma felhívta a férjemet, és állandóan csípős megjegyzéseket tett, hogy majd ha húsvétkor megyünk, akkor talán azt se fogom megengedni, hogy készüljön a családnak? Ilyesmik... Mit tegyek? Pénteken délután vinnénk át az unokáját, de egyszerűen nincs hangulatom átmenni. Férjem szerint túlreagálom. Szerintetek? 32/N
Ugyan!
Szerintem jobban kikellett volna kelj magadból.
Azért nem olyan fröcsögő stílusban, hanem észérvekkel! Ha már fáradoztál, és megteszel mindent a férjedért, vagyis a fiáért, nem mellesleg megbeszéltetek valamit az anyóssal, akkor a legkevesebb, ha ezt anyuka megérti. Ha nem megy, akkor pukkadjon meg.
Anyós már elengedhetné a kisfiát, már nem gyerek, nem mellesleg nem nőtlen. Ott vagy neki te, és te is eltudsz készíteni egy ebédet. Lehet, hogy ő megszülte, de te élsz mostmár vele.
Semmi esetre sem rakott volna ki a konyhámból. Olyan kompromisszumra lettem volna hajlandó, hogy az ő főztjét is feltálalom, ha meg anyósnak nem tetszik kidobom vele együtt, ott lehet pattogni.
Meg fogom kérni a gyerekeimet és a férjemet, hogyha ilyen megnyilvánulásaim lesznek, mint a te anyósodnak, akkor kezeltessenek.
A férjedet meg kérd meg, hogy növesszen tököket, és rágja el a köldökzsinórt, mert az elöbbire igen, az utóbbira nincs szüksége.
Sajnos, ha a férjed nem rendezi le az anyját, akkor neked kell. Próbáld meg higgadtan, de határozottan kezelni.
És igaza van az egyik hozzászólónak: szerintem is meg kellett volna csinálnod a kaját, és az anyósodét visszaadni.
Ó te jó ég!
Ne haragudj, de ezt, amit anyósod csinált csak egy balekkal lehet megcsinálni. Most komolyan? Hogy hagyhattad, hogy a SAJÁT KONYHÁDBÓL kitessékeljen? Ennyire nem lehet valaki konfliktuskerülő! Elárulom, a tekintélyednek annyi, semennyire sem tisztel anyósod, de sajnos a férjed sem.
Mekkora az unoka?
Én már öntöttem ki anyósom ennivalóját, mikor csak egy adagot küldött a férjemnek, (mert több nem jutott) pedig 2 gyerekünk van...
biztos, ki nem rakott volna a saját konyhámból, nem reagáltad túl a férjednek kellene melléd állni....
Nálam alapszabály,
aki hozzánk jön, nem hoz kaját. Én sem megyek sehová vajas kenyérrel a táskámban. A desszert az más kategória, de előre egyeztetve.
A konyhám meg végképp tabu, ott aztán senki nem tutorkodik, meg pakolászik meg mosogat.
A másik alapszabály,
a férjem vagy mellettem (az általa létrehozott új családja mellett) áll, vagy mehet haza anyuhoz. Nincs alku.
Betartja.
1. Ha megbeszéljük, hogy ő sütit süt csak,de ennek ellenére hoz hozzám vendégségbe ételt és ilyen pofátlanul a saját konyhámból akarna kizavarni, akkor azonnal a falhoz állítom és mindenki előtt beégetve olyat kapna tőlem az anyósom, hogy szóhoz nem jutna, majd akár haza is küldeném amíg nem tud viselkedni kultúráltan addig ne jöjjön felkiáltással. Ha a férjem egy ilyen esetben, mikor egyértelműen ő a tahó, mellé áll, nálam az bizony, ha első pár alkalommal nem is,de utána már válóok, ugyanis puhap**s, anyucikisfiákkal nem vagyok hajlandó együtt élni. Egy ilyen sütihozós magánakciónál kizárólag akkor enyhültem volna kicsit meg, ha miután számon kérem őszintén bocsánatot kér. De akkor se tálalom fel a kajáját, hanem berakom a hűtőbe és hazavitetem vele. ÉS NEM ENGEDEM A SAJÁT HÁZAMBAN KIRAKATNI MAGAD A SAJÁT KONYHÁMBÓL. Jesszus kérdező, ne alázd meg így magad.
2. Mindezek ellenére sokkal súlyosabb gondra utal a beszólása(ő tudja mit szeret, joga van ehhez stb.), mert nagyon durván féltékeny lehet rád és valószínűleg nem sikerült elfogadnia, hogy a fia életében már nem ő az első. És az, hogy utána még ő pocskondiáz a férjednek téged és a férjed nem ad neked igazat,na az külön ultra gáz. Semmiképpen ne hagyd magad, az ilyen típusokat nagyon határozottan helyre kell tenni, mert kizárólag az erőből értenek(nehogy félre értsd, itt nem fizikai erőszakra, vagy anyázásra gondolok,hanem határozott fellépésre észérvekkel, ki kell állnod saját magadért,mert a fejedre fog nőni). Én erre simán az arcába vágtam volna, hogy fogja fel,hogy ti már egy külön család vagytok, a férjednek, bár nagyon szereti az anyukát és mindig támogatja, de már ti vagytok az elsők, ami annyit jelent, hogy ha hozzátok jönnek vendégségbe, akkor alkalmazkodnia kell ahhoz, amit te kérsz, különben ki lesz tiltva onnan a p*csába. Még most állitsd le,mert nem egy kapcsolatot/házasságot láttam tönkremenni ilyen lelkibeteg anyós és mamikakisfia férjek miatt...
" megbeszéltük, hogy felosztjuk a szerepeket: "- ő meg nem tartja be: sunyi egy paraszt.
Egyébként én is azt gondolom hogy féltékeny, milyen hülye szöveg, hogy mert ő szülte, joga van főzni is neki....
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!