Kinek milyen a kapcsolata apósával, anyósával?

Anyóssal szörnyű, egy kriminális hárpia. Ha valami nem úgy van ahogy ő akarja akkor már hisztizik és hatalmas tahó. A drága kisfiacskáját félti hogy elmegy otthonról, holott már egyszer elköltözött 3 évre, de kiment külföldre dolgozni, és utána hazaköltözött, de most is gondolkozik az elköltözésen.

Bármit amit anyucika mond annak úgy kell lennie különben háború van. És a legrosszabb, hogy a párom nem mond neki ellent, mert tudja hogy csak hisztizne. EZ a baj!

Engem meg ócsárol össze-vissza, a súlyommal piszkál, hogy "Látom már ez a nadrág se meg rajtad össze"...

Pedig igenis össze megy, 154 cm vagyok és 50 kg, nem egy hatalmas teremtés. Csak nem volt lehetőségem öltözni (pedig elkezdtem, ezért volt kigombolva a nadrágom, ezért gondolta a drága anyós hogy nem megy össze rajtam), mert átjáróház a párom szobája. Összeköltözésre sajnos még nincs keret, de már közel állunk hozzá.

Apósom egy tünemény, szegényemet anyós majdnem hogy zárkában tarta, és szolgájának tekinti. Néha meg tudnám rugdalni a nőt. Áldom az eget hogy nekem tökéletes anyukám van. Ha ilyen lenne, már fejbelőttem volna magam.

És nem az előbbiek a fő problémák vele, ne essék félreértés.

A 8-as válaszolón kifeküdtem:)

4 hónap után, barátnő státuszban, kicsit túlzás volt ide írni, de azért cuki volt.

Az anyósommal abszolut őszintétlen a viszonyunk. Rájóttem, hogy amit mondok neki, kérek tőle az unokáival kapcsolatban az egyik fülén be, másikon ki.

Próbáltam vele róbbazör beszélni, de szerinte ő mindent jól csinál, és csak segíteni akar, miért bantom őt....

No, nem szólok neki, mert nincs értelme, tiszteletben tartom, hogy ő a férjem anyja, de ennyi.

Régen nem értettem, hogy a férjem miért nem mond el neki dolgokat, ma mar tudom, hogy azért, mert akkor az anyja kéretlenül elkezdene intézkedni.

Ertől függetlenül azívesen segít, mi is neki, és az unokáit is imádja.

Nekem még csak jelölt. A kapcsolatunk viszonylag jó, de az leginkább azért van, mert a hülyeségeire bólogatok, de leperegnek rólam. Kicsit tartok attól, mi lesz, ha már durvábban bele akar avatkozni abba, mit hogy csinálunk, mert tudom magamról, hogy egy idő után robbanok, ha tiszteletlenek velem.

Alapvetően ő a tipikus anyós, olyan "mindenki hülye, csak én vagyok helikopter", aki azt hiszi, ő tud mindent a legjobban, és az ő véleménye az univerzálisan jó. Néha olyan butaságokat tud mondani, hogy az fáj... Az egy dolog, hogy ő nem szereti a melegeket meg a tetováltakat (az megint más kérdés, hogy a totál tudatlan ember rasszizmusával és homofóbságával hogy kommentál dolgokat, és én erre hogy reagáljak..., de amikor elkezdi, hogy tuti az összes tetovált hepatitises, akkor... hát... ja.

Az meg a vicc kategória, hogy kortárs színháztudományt tanuló, alternatív színházat is nyíltan szerető emberként hogy reagáljak, amikor benyög egy ilyet, hogy fú, milyen gáz lehet az Alföldi-féle Julius Caesar, ha Caesaron melegítő van...

ami meg nem tetszik neki a fiában vagy bennem, azt kb. mindenkor elmondja, amikor találkozunk... lehetne benne annyi, hogyha bólogatunk rá, és mégsem csináljuk, akkor abbahagyja, mert a végén az lesz, hogy úgy kioktatom, mint a fene. Főleg hogy a ház, amiben a vőlegényemmel most laknak, mindkettejük tulajdona, és semmi köze nincs ahhoz, hogy a vőlegényem a saját lakrészében hogy tart rendet (akkor talán lenne, ha olyan mocsok lenne ott, hogy sorra jönnek a csótányok, de nem így van), főleg hogy a vőlegényem fizeti magának a rezsit, netet, telefont, kaját, szóval nem anyóspajti tartja el. Ennek ellenére amikor vőlegényem nincs otthon, akkor folyamatosan feljár takarítani, közben egymásba tekeri, kihúzkodja a kábeleket, elpakolja a szekrénybe random helyre a napi használatú dolgokat, minden 2. hónapban új porfogó szőnyegeket visz fel, mert azok szépek, és ha már 2 porszemet meglát a szekrény tetején, sikítófrászt kap...

De pl. azért is folyamatosan piszkál minket, hogy miért nem vagyunk lebarnulva, olyan az egészséges bőr... közben a ő dekoltázsa egyenetlen csokibarnára van sülve fehér ember létére, és tiszta májfolt meg petyhüdt, pont azért, mert több tíz évet döglött kinn a napon rendes bőrápolás nélkül. És erre azt hiszi, hogy mivel nekem nem öt számmal barnább a bőröm, mint télen, ezért nem mozgok kinn eleget... pedig csak rendesen kenem magamra a naptejet és nem megyek ki tűző napon, ha nem muszáj.

De bele akar szólni a leendő esküvőnkbe is már. Meg engem b...ogat, hogy szóljak a vőlegényemnek, hogy takarítson, mit egyen stb. Mintha nekem kellene nevelnem. Még ha nem is értenék a vőlegényem dolgaival egyet, akkor sem diktálnám le, mit csináljon, mert nem a gyerekem, sem a kutyám...

15. vagyok

Azt azért hozzátenném, hogy hála a jó égnek a párom nem anyucipicifia, ő aztán beszól neki, ha hülyeségeket mond, és kiáll mellettem.

(pl. eddig azért azt nem hittem, hogy a hátam mögött fúr, de múltkor pl. elejtett egy olyan megjegyzést, hogy szerinte én 5 év múlva tudnék csak munkát találni meg nem keresek eléggé... mindezt azért, mert nem rögtön diplomaosztó után álltam neki munkát keresni, hanem egy hónappal utána, mert előtte voltunk nyaralni, azelőtt meg egyéb ügyeket intéztem... és egyetem alatt is dolgoztam, nem a seggem meresztettem)

Apósom nagyon régen meghalt, nem is ismertem.

Anyósom meg 220 km-re lakik tőlünk, évente kb 1-2 alkalommal találkozunk. Havonta kéreget kölcsön pénzt...amit időben vissza is ad. Néha kitalál hül.yeségeket, amik a legkisebb mértékben sem fedik a valóságot. De mivel 20 éve otthon van, nem dolgozik, és nyugtatókon él...így betudjuk annak ezeket a fóbiáit, hogy nem teljesen normális. Összességében semlegesnek mondanám a kapcsolatunkat, elvagyunk.

nekem is csak anyós após jelöltek. mivel már elváltak és új párjuk,családjuk van, ezért külön-külön szoktunk találkozni velük . nincsen bajom egyikőjükkel sem,bár annyi talán,hogy sokszor szidják a másikat. na már most én nem fogom szidni após jelöltnek az anyós jelöltet,mert ők nincsenek jóban.fordítva se.de szerintem nekik sincsen különösebb bajuk velem. örülnek,hogy boldoggá teszem a fiúkat. és a párom testvérének a barátnőjét ki nem állhatják. így talán még jobban értékelnek engem. de tényleg nem tudok egy rossz szót se mondani róluk.

párom ellenben panaszkodhatna,mivel az én szüleim nem olyan nyitottak és elfogadóak vele szemben.