Kinek milyen a kapcsolata apósával, anyósával?

anyós-após jelöltekkel kiváló volt.

Jelenlegi anyósom már meghalt 16 éve.

Apósom meg egy önző egomán ember,aki még a saját 3 gyereke közül a saját fiával sem törődik, aki jobb távol, mint közel. Gond nincs, mert pillanatok alatt lekezelem az öreget, és a véleményemet mindig az arcába toltam, amikor helyzet volt, olyankor mindig meghátrált..Mikor helyzet volt.

Kívánni sem tudnék jobb apóst. Segítőkész, vicces, imádja a fiait és engem is. Érdekes, a másik két menyét nem kedveli, de velük sem udvariatlan csak megtartja a 3 lépés távolságot. Rengeteget viccel azzal, hogy ha néhány tízessel fiatalabb lenne tuti ő lenne most a férjem. Imádom tényleg :D

Anyós már más egy kicsit. Ő nagyon félti a fiait, de amikor néha elengedi magát akkor ő is nagyon kedves és humoros, szóval nincs okom panaszra.

Nem szólnak bele a mi életünkbe, örülnek ha megyünk szóval nagyon jó a kapcsolatom mindkettejükkel. :)

Azt mondjuk nem ertem, h miert kell lepontozni azt, aki megosztja a tapasztalatait..akar jo, akar rossz...de mindegy.

En hal`istennek szerencses vagyok mind anyosommal, mind pedig aposommal. Nagyon kedves es segitokesz emberek! Apos a csendesebb, maganakvalo tipus, anyos pedig abszolut tarsasagi! Imadjak az unokakat, jonnek is rendszeresen latogatoba, de egyaltalan nem tolakodoak. Anyos soha nem szolt bele abba, hogyan nevelem a gyerekeket es soha nem probalt rameroltetni semmit es tiszteletben tartja, ha megkerem vmire, h hogyan csinalja, amikor pl o vigyaz a gyerekekre. Max elmondja a velemenyet - amit sokszor megfogadok, m tenyleg hasznos - de nem eroszakos!

Jo a kapcsolatom veluk. Pl akkor jonnek at hozzank, amikor akarnak, soha nem volt szukseg arra, h megkerjem oket, h szoljanak oda, mielott jonnek, m soha nem eltek vissza ezzel es soha nem jottek alkalmatlan idoben. :)

Egyikük sem él már és csak apósomat ismertem. Elég alkesz alak volt, nem igazán szerettem a társaságát.

A férjem sem jön ki az én apukámmal, anyukámmal sokkal jobb a kapcsolata.

Apóssal jó a kapcsolat. Intelligens, kedves, megbízható.

Anyós szeret irányítani, kicsit nehezen vette, hogy a fia mellettem "megemberesedett" és megtanult nemet mondani. Emiatt háborút indított a hátam mögött. A párom kitartott mellettem, én mindig jó pofát vágtam, aztán lassacskán megbékélt. Elbeszélgetek vele, a gyerekemet imádják, látják, jöhetnek, vihetik stb. De én soha nem fogok megbízni benne.

Én nagyon jól kijövök apósommal és anyósommal is :)

Igaz én vagyok az egy szem fiacskájuk első barátnője, igaz hogy a párom 23 éves én meg 19 éves vagyok és 4 hónapja vagyunk együtt, nagyon jól kijövünk. Bár a párom szerint a szülei eleinte nem igazán kedveltek engem, amikor a párom kérdezte tőlük a véleményüket rólam nem igen válaszoltak, de nem is akartak leszólni. Ők ugyan akkor tudták hogy a párom nehezen ismerkedő ember, sosem volt barátnője, nem úgy alakultak a dolgok és érthető hogy féltették attól hogy bántani fogom. De ugyan akkor anyósom kifejezetten pozitívan állt hozzám eleinte, és végül sikerült jobban megismerkednünk, apósom is kezdett megkedvelni amikor már jobban megismert, és azóta már szinte nagyon jó a viszonyunk :) Már szívesen látnak engem náluk, sokszor ők könyörögnek hogy maradjak még meg minden. Én szüleim egyből megkedvelték a barátomat, leginkább anyukám, aki alapból az a fajta nő aki a férfiakkal szeret barátkozni, még elég fiatal anyukám van korán szült engem, becsúszott gyerek vagyok, de mindent megtett értem. A nevelő apámat saját apámként tartom, bár tudom hogy édesapám is mellettem lenne még a mai napig is, ő fiatalabb volt anyukámnál, de sajnos ő beteg volt rákos volt akkoriban még nehezebben bírták kezelni és ugye anyukám 16 éves korába feküdt le vele és bár nem tervezték mégis becsúsztam, és úgy döntöttek hogy megtartják mindenképp édesapám válságos állapota miatt hogy legalább megélhesse azt hogy apa lesz, amit sajnos már nem élt meg, születésem előtt másfél hónapja halt bele a betegségébe. A nevelő apum akkor került be az életembe amikor 1 éves voltam, anyukám gyerekkori fiú barátja volt kis iskolás koráig, de ő elköltözött de visszajött és akkor anyummal összejöttek, és vállalt engem, közbe azóta amikor 5 éves lettem megszületett a húgom, és rá 3 évvel később az öcsém is :)

A barátomat anyukám nagyon megkedvelte, nevelő apum eleinte nem akart belebonyolódni mert ő inkább várt azzal mennyire lesz komoly, mert bevallom nekem eddig csak futókalandjaim voltak, anyukám sem vette komolyan ameddig a barátomat nem vittem haza bemutatni, de amint anyukám megismerte egyből más lett a véleménye és a hozzá állása. Jó ember ismerő és örül hogy a barátom nem olyan mint a legtöbb mai fiatal. A barátom is már jól kijön a szüleimmel, tegeződnek apukámmal eleinte nem, de később anyum szervezett nekik egy közös programot és akkor jól összehaverkodtak :D Apukám egyébként egy hihetetlen humoros, vicces ember, apósom szintén az csak picit eltér a két korosztály egymástól, de nem annyira feltűnő a különbség. A szüleinket is már be mutattuk egymásnak, érdekes módon picit féltünk attól hogy nem lesz akkora jó viszony, de nagyon jól összebarátkoztak. Anyukám elsőre összebarátkozott anyósom meg apósommal is. Apukám ő is az a visszafogott jellem ismerkedési szempontból de hamar megnyílt és már igen jól össze is barátkoztak. Nálunk ha azt vesszük minden rendben van. Egyedül a párom idősebbik lány tesója nem kedvel engem, mert szerinte nem illek az öccséhez, ami miatt az egész család megharagudott rá főleg hogy mindenféle negatív jelzővel látott el minket. A fiatalabbik nővérével viszont nagyon jól kijövünk bár vele keveset találkoztam, leginkább facebookon tartjuk a kapcsolatot mert messze laknak. A párom sógora is egy érdekes figura, jól megvagyunk de nem szoktunk túl sokat beszélgetni, ő neki teljesen más a lelki világa mint nekünk. Párom kijön az én tesóimmal is, és nagyon is kedvelik őt. Bár öcsém picit letudja fárasztani :) még gyerek de hát minden gyerek ilyen:D

Anyóssal olyan, mint egy angyal. Melegszívű,humoros,értelmes. Nem szól bele a dolgainkba,de mindig lehet rá számítani.

Após az ellenkezője,szerencsére évtizedek óta elváltak, önző,egoista alak, aki szerint a nő csak arra van,hogy mindenbe kiszolgálja a férfit, valamint időnként ráfér egy alapos nevelőhatású verés,hogy tudja hol a helye. A páromnak is minden alkalommal elmondta,hogy ideje volna megnevelnie már engem . Szerencsére most már senki se tarja vele a kapcsolatot,úgyhogy őt is megnevelte kicsit az élet.