A párom szüleihez fogunk költözni, nyaralás,2 hét. Ez alatt leszek bemutatva. úgy érzem, hogy ettől függ komolyra fordulnak e a dolgok. Hogyan viselkedjek, mit lehet beszélni a szülőkkel, testvéreivel? 27 n

valahogy félek és izgulok, a párom hosszú távra nem tesz kijelentéseket, mindig a nyaralásig gondolkodik csak. teljesen olyan, mintha azt várná, ha engem elfogad a család, semminek semmi akadálya.

de én meg általában teljesen gátlásos vagyok.

egy testvérét ismerem személyesen eddig a 4-ből, aki ki akart velem kezdeni, miután elutasítottam, azóta nem bír. szóval már rossz...

anyukájával eddig telon beszéltem, olyan kedves és udvarias, hogy nincs még egy ilyen ember, olyan érzésem van mellette, mintha nem is egy nő lennék, hanem egy tapasztalatlan gyerek, de udvariasan nem tesz megjegyzést.

a huga tipikus bulizós, röhögcsikélős Barbi baba, őt a párom nagyon imádja, és azt várja öribarik leszünk majd...

úgy érzem hatalmas elvárás van tőlem, tekintve hogy 5-en testvérek + intelligens szülők, tehát 6 embernek kell minden oldalról megfelelnem, idősek, fiatalok, lányok, fiúk, a páromat már nem is számolva. van, aki családos, van aki csajozós, stb

tehát szinte mindenféle emberrel kellene megtalálnom az összhangot.

én általában csendes, elvonullós típus vagyok, de itt igenis ott kell lennem, beszélgetni, vagy főzőcskézni. de iseretlenekkel mindig úgy érzem, nem tudok mit mondani :( sőt az exeim anyujával sem volt soha egy jóízű beszélgetésem, csak az általánosak(segítsek e mosogatni, meg ilyenek)