Szerintetek jogos, ha emiatt nem szívesen bízom anyósra a gyerekemet?

Csak szólok a nagyszülőknek jogilag van láthatási joguk.

Veszélyes vizekre evezel, például én ezt a társammal beszélném meg, férjeddel gondolom beszéltetek erről.

Az meg, hogy kinek milyen emléke van, hát lehet a férjed egy átok kölök volt.

Aranyosak vagytok, szinte mindenki ajanlgatja az anyost, hogy biztos milyen jo nagymama, es csak anyanak volt csapnivalo.

Lassuk akkor, az en nagyszuleim agyonvagtak szinte naponta, bezartak fel napra a szekrenybe, nagyanyam a fejemre boritotta a forro huslevest stb.

Es kepzeljetek, anyamat sosem bantottak...

Anyos szinten verte a ferjem, egy eves volt a fiunk, es mama racsapott a kezere, mert kilottyent a levese a kanalbol.

Nem bizom ra, inkabb a szomszedra...

Én is azt mondom, hogy amíg nem ad rá okot, addig ne tiltsd el.

Ez majdnem olyan, min a nyuszika esete a medvevel és a fűynírójával. Csak mert a orzzal nem volt kedves a medv, nyuszika azonnal nekitámad, mert biztos vele is olyan lenne.

Nem mondom, hogy minden nagyszülő jó, lásd az egyik válaszadó esetét, az eséyt viszont érdemes megadni.

Én is ültem ott estig asztalnal, viszont anyukám már évek óta tudja, hogy hibázott, meg is beszéltük.

Ngyon sok dologban hibáztak, ezeket már látják és tudják, sosem követnék el újram plusz ő is vallja,mhogy az unokát nem neki kell nevelni.

Azért várja annyira, azt mondja nem az ő felelőssége a nevelés( persze nem hagyna rá mindent, de az más)

Szerencsére nekem jő a viszonyom velük,més már nst felhívtáka. Figyelmünket mire figyeljünk, mármint azokra amik nekik utőbb egyértelműek, akkor rosszul kezelték, mikor gyerekek voltunk.

A nagyapám is oszttt 1-2 pofont az apukámnak,msőt 18 évesen kítette itthonról egy vita hevében( kibékültek utána) de ránk, unokáira maximum erélyesebben rászólt.

A férjem nagybátyja ütötte-verte a gyerekeit, mai napig emlegetik, és hogy egyvadállat volt, a unokáira sosem emelt kezet és imádják, és sosem értik,mha bezselgetésnvan, akkor miről van szó...

Vegül annyit mndanak nekik,mhogy a papi nem mindig volt ilyen kedves..

Persze teljesen érthető az aggodalmad, az lenne furcsa, ha nem tennéd.

Szerintem a nevelési elveket érdemes tisztázni, vagy csak beszélgetni róla, hogy mindenki tisztán lásson ;)

Nem akarok védeni senkit, de azért itt csak az egyik oldalt hallottuk, a férjedet.

A mama lehet másképpen adná elő a történteket, és nem biztos, hogy valaki is hazudik, csak nyilván másként élték meg.

Bizonyára van igazság a férjed történetében, de lehet nem volt az annyira "gáz" mint ahogy neki tűnik. A gyerekek felnagyíthatnak sok mindent és aztán így marad meg az emlékekben, főleg a negatívakat. Pl. ha félnek egy kutyától, akkor később úgy emlékeznek rá, hogy óriási volt, közben meg egy tacskóról van szó.