Párom szülei állandóan ünnepelnek valamit, nagyon unom már, mit kéne tennem?

Ha a párod menni akar, és ő jól érzi ezeken magát, fontos neki, akkor jobb ha te is próbálod jól érezni magad.

Ha a párodnak is nyűg ez, akkor neki kell ezt rendezni a szüleivel, nem neked.

ismerős a szitu...

én nem vagyok jóban anyós jelöltetemmel, és ezért érzem ott magam rosszul.... szinte gyomor idegem van ha ott kell lenni....

múltkor névnapja volt,(anyós jelöltemnek de nekem van egy kislányom akivel akkor nagyon sok gond volt, és idegbeteg voltam már, elfelejtettem a névnapját (tényleg véletlenül)) de elmentünk megköszönteni párommal, vettünk egy szép virágot.... másnap hívja após jelöltem páromat hogy akkor másnap étterembe ünnepeljük meg! Én meg mondom páromnak hogy miért előtte való nap szól? Tudtuk hogy névnapja lesz, meg sem fordult a fejünkben hogy meg akarja tartani mert akkor szólt volna már rég..... Nagyon mérges voltam, akkora már volt programunk, és utána meg én érezzem magam kényelmetlenül... Párom megmondta anyósnak hogy mi nem megyünk az étterembe (megköszöntöttük mint mondtam) ere anyósom sírva bement a házba vissza! Apósom hívja megint páromat hogy de menjünk!! Párom is mondat nekik hogy ne 1 nappal előtte szóljanak már! Végülis elmentünk, muszáj volt, de akkor anyósom meg elkezdi hogy menjünk el fagyizni utána (kislányom, 10 hónapos volt ekkor, nem tudott aludni mielőtt elmentünk volna, pedig altattam) én meg kerek perec megmondtam mi nem megyünk olyan fáradt volt a kislány, üvöltött ebéd alatt..... Na ezért sem szeretek időpontra menni sehova gyerekkel, mert végig üvölti, tuti hogy előtte hulla fáradt és nem alszik.... Egyszerűen nem értem miért ilyen erőszakos, a én szüleim soha egyszer nem kötik ránk magukat... egyszer sem voltam velük étterembe, nem erőltetik az ünnepeket sem, várnak minket, de nem erőszakolják hogy de akkor is....

Azt gondolják szerintem hogy minket dróton lehet rángatni meg nekünk kötelességünk velük étterembe járni ( az éttermes dolgot elég sűrűn felhozzák nekünk, nem csak 1x volt már) mondtuk nekik menjetek ketten! Múltkor meghívtak minket vendégségeb, anyósnak meg kellett mondani mert hívogatott már mikor megyünk hozzájuk?! Mondtuk neki hogy vendégségben vagyunk! Vége volt a vendégségnek és elmentünk hozzá, és számonkérő hangon: Minek mentetek oda? Ettetek? Ebédre mentetek mi? Mondtuk hogy nem ettünk... De minek mentetek akkor oda? - nem értettem igazából mi köze van hozzá, a vérnyomásom 200 volt....

ne maradjatok egész napot, a fontosabbakra menjetek csak, anyagilag is megterhelő hogy 1 hónapban 2 valami is van, meg benzin és ajándék is gondolom... fontos például anyós após szülinapja és egy kis karácsonyozás.... ennyi bele kell hogy férjen...

Gondoljon, amit akar, nem kötelező menned. Neked is van életed, programod, családod, a havi négy hétvégéből nehogymár minimum kettőt őt mindig lefoglaljanak. Ki a fenét érdekel mit gondolnak? Azzal csak magukat minősítik. Nem szabad a saját igényeidet, saját magadat semmibe nézni folyamatosan. Ráadásul, ha nem kezded el időben megedzeni magadat fejben, akkor később egyre nehezebb lesz nemet mondani, és csak egyre frusztráltabb leszel. Lehet, hogy mondjuk két havonta egy hétvégét még élveznél is, de így töményen eleged van. Egyszerűen közlöd a pároddal, hogy nem mégy, mert nincs kedved vagy mást csinálsz. Ő sem várhatja el tőled, hogy a segged a földhöz verd örömödben, ha az ő családja szinte minden szabadidődet beosztaná. Míg nem voltatok együtt, addig is tudott nélküled menni, ezután is tud majd.

Felnőtt értelmes ember csak felfogja, hogy minden rosszindulat nélkül az ő szülei szinte biztos, hogy hozzád sose fognak igazán olyan közel állni, hogy szinte minden hétvégén vágyj hozzájuk menni. Mész, mert nincs bajod velük, meg szokás, de azért ennek vannak határai.

Legyél önző, ne mindig mást nézz!

Harminc napból kettőt nem tudtok a családdal lenni? Legyen ez a legnagyobb gond az életben, hogy anyósék havonta kétszer buliba hívnak :)

Amúgy kitérni nem tudsz csak egy ideig, mert később feltűnő lesz nekik, hogy mindig kibúvót kerestek. Inkább azt kéne tisztázni magadban, hogy miért érzed ott rosszul magad és ez ellen tenni valamit.

"Harminc napból kettőt nem tudtok a családdal lenni? Legyen ez a legnagyobb gond az életben, hogy anyósék havonta kétszer buliba hívnak :)"

Dolgozó ember örül neki, ha nem kell minden második hétvégéjét, gyakorlatilag a szabadideje felét, máshol és másokkal, mások által meghatározott neki nem jó módon eltölteni. Nem tudom, hogy miért kéne neki lemondani a saját szabadidejéről soroztason főleg, ha nem is érzi ott jól magát. Mégcsak nem is házasok. Menjen a párja, annak a szülei. Ilyen alapon, akkor a kérdező családja is kitalálja, hogy havonta kétszer ünnepelnek valamit akkor oda is menjen mindkettő, nehogy mások megbántódjanak és akkor magukra meg a saját dolgaikra egyáltalán nem marad idejük? És szerinted ez így jó és normális?

Jaj teljesen ismerős helyzet.. meg még nekünk ad listát h mit vigyünk neki ajándékba.. miközben ő 0ftot költ nemcsak ránk de az unokájára is , na mindegy.

Én már inkabb a bunkóságot választom valamint elmondom a páromnak max 2 órát maradunk utána irány haza.. de mondjuk mi egy városba lakunk nem 100 kmre. Szerintem legyél tokos, felnőtt nő vagy van neked elég dolgod mond meg kerek perec hogy nem érsz rá sajnos (nyilván fontosabb dolgokra menj el)