Mit lehet kezdeni az állandóan panaszkodó, siránkozó anyóssal?
Még karácsonykor sem hagyta abba, nem érdekli, hogy szenteste van vagy születésnap, vagy hogy 6 másik ember veszi körül, ő csak panaszkodik magáról, a férjéről, az anyjáról, rólunk... na igen, talán ezutóbbi sérti leginkább a fülemet. Nehezen kapcsolom ki az agyam, mikor rákezdi, mert próbálok figyelmes, illedelmes lenni, de néha már muszáj nem figyelnem, egyszerűen egy energiavámpír, akitől 5 perc alatt felmegy az agyamban a pumpa és onnantól az egész napomnak annyi. Csak az ostobaságai meg a panaszáradata jár a fejemben és mérgelődök magamban, miért csinálja és hogy küszöböljem ki végre ezt. Falu nőttem fel, jól ismerem az egyszerűbb embereket, és bár ez nem az én világom, mégis mindig próbálok kedves, illedelmes, kezdeményező, nyitott lenni. Én tényleg igyekszem, ahogy a párom is, mindig mosolygunk rá, próbálunk segíteni. Bár az is tény, hogy a páromnak szinte már könyörögni kell, hogy meglátogassa a szüleit, ahogy nekem is, nem szeretünk ott lenni, látom a páromon, hogy csak kötelességből megy. Mikor ottvagyunk, akkor is csak pofákat vágnak az testvérével (aki szintén menekül otthonról) és röhögnek magukban az anyjukon meg a mamájukon, mivel mindkettő ugyanolyan, én meg csak mosolyogni merek. Csak a panaszáradat, hogy jajj, neki milyen lába van, bezzeg nekem (konkrétan nekem vastagabb lábam van, mint neki, pedig én is nádszál vékony vagyok, és ez a baja - de hát mit tehetek én róla, ilyen géneket örököltem), és akkor ezt a láb témát taglalja fél órán át, hogy ő hogy utálja a testét. Néha már kínosan érzem magam, mikor szinte minden alkalommal elkezdi azt a témát, hogy bezzeg én így meg ő úgy, én milyen jól öltözöm, bezzeg ő, meg nekem milyen jó alakom van, bezzeg neki. Több mint 20 év van köztünk, senki nem várja tőle, hogy úgy nézzen ki, mint én, de persze ezt sem mondhatom meg neki.
A karácsonyi, családi összejövetelt már végigpanaszkodta, nem tudunk már mit tenni, de hogy szerelhetnénk le legközelebb? Hogy érjem el, hogy ne menjen fel az agyvizem 5 perc után és ne tartson az idegesség egész nap? Jó lenne néhány mondattal leszerelni... (habár a gyerekei meg a sógornője most is próbálták, sikertelenül).
Én szeretem az anyósom, mert alapvetően egy kedves nő, de én sem tudok mit kezdeni ezzel az állandó panaszáradattal és mártírkodással. Neki ez fáj, az rossz, ilyen és olyan gondja van, még a bolhából is elefnátot csinál, csakhogy mindig elmondhassa, mennyire kivan.
Nem tudom, mit lehet ez ellen tenni :/
Nézd, ha ennyire nem bír normálisan viselkedni, minek mentek hozzá? Tuti nem mennék ilyen rokonhoz.
Sőt.. nem is megyek.
Kedves fiatalok!!!
nem egyszerü ám idősödni!!!! majd meglátjátok Ti is!!!!!
van aki roppant nehezen viseli.
Anyósod ugy látszik ilyen.
nehéz belátni, hogy 20 éve még ő is szebb volt, más volt. stb.stb.stb.
Ezt fiatal nem érti.
Persze vannak más helyzetek, ott bizonyára nincs szeretethiány. Mert ha valakit szeretnek, akkor minden szebbé válok. még maga az ember is.
itt van viszont az, hogy hogy szeressen az ember olyat, akitől égnek áll a haja.
nem egyszerü az élet na.
megoldásra várnak az ilyen fordulatok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!