Miért ilyenek a sógornőim?

Okosabb enged...

Mert beleuntak, elmegy a nagyi és leveszik a pulcsit.

Nem tudom, hogy mennyi időt töltenek anyóssal, de mi például két-három hetente találkozunk általában az anyósékkal. Mivel nem akarok vitát, mert nincs rá szükségem, ilyenkor rájuk hagyok mindent. Nem látom értelmét, hogy parttalanul egymásnak essünk. Múltkor azon ment a "vita", hogy uzsonnára gyümölcsöt kell adni a fiúnknak, nem tejpépet. A nyugalom kedvéért, aznap kapott gyümölcsöt, aztán többet nem. De mit értem volna el vele, ha leállok vitatkozni, hogy márpedig akkor sem. Csak megsértődött volna, a férjemet hülye helyzetbe hoztam volna, hogy az anyja ellen ki kell állnia, mert nincs igaza, így inkább adtam egy banánt a fiúnknak, megette, aztán jól van. Anyós most büszke, mert azt hiszi, hogy megoldotta a nagy gordiuszi csomót, aztán békén hagy minket. Persze ha napi szinten találkoznánk, és szólna bele az életünkbe, akkor nem hagynám magunkat. De így megkímélem magam. Amikor telefonban mond jótanácsokat, akkor is mindig persze, úgy van, így fogjuk csinálni. Aztán legtöbbször már nem is emlékszem rá, hogy mit kellene máshogy csinálni. Ha annyira nem kellett volna a pulcsi a gyerekre, úgyse vette volna fel, nyafogott volna, hogy melege van, aztán lekerült volna. Így elfért rajta, anyós nyugodt, sógornőd nyugodt, nincs vita.

Nem kell mindenből vitát csinálni. Ez nem behódolás kérdése, csak nem kell annyit jártatni az ember lányának a száját.

Lehet hogy kezdetben ők is olyanok voltak mint te, aztán rájöttek hogy kiegyensúlyozottabb az életük ha pitiáner dolgokban nem mennek vitára az anyóssal amíg az jelen van.

Tudjuk be fiatalságodnak a makacsságodat. Idővel majd nem lesz így. Annyi minden hasznosabb dologra lehet fordítani az energiáinkat mint a parttalan viták. Meggyőzni úgysem tudod, így azt fogod csak elérni, hogy elkezd fúrni a hátad mögött.