Rászóljak anyósra? Többi lent

Na nekem pont ilyesmi az anyósom! Terhesség előtt nagyon jól kijöttünk, de mióta bejelentettük a babát egyre rosszabb, na de mióta meg is született még rosszabb! Terhesség alatt számon kérte az összes leletemet! Mióta meg van a kislányunk beleszól mindenbe, mindennel kapcsolatba kioktat! 4 hónapos a kislányunk! Párom többször szólt már neki a dolgok miatt... mert ő csak az unokázást abban látja ha mindennap reggeltől estig a kezében fogja, és kérdezgeti hogy mit mondott az orvos! Ennyi... 4 hónap alatt semmit nem adott neki!

Az a baj nálunk, hogy ő ráadásul engem kicsit se tisztel... csak az a jó amit ő mond, tesz... ha már nincs úgy a dolog akkor megsértődik....

Na egy pl.: vasárnap felhívták a páromat és kijelentették, hogy vagy most lemegyünk hozzájuk vagy ők jönnek ide (sajnos elég közel lakunk egymáshoz, kb fél utca), erre mi mondtuk, hogy nem érünk rá, mert más tervünk van. Páromnak le kellett ugrani a kocsi kulcsért (ami a mienk, csak kölcsönkérték), lement erre neki estek, hogy mi tiltjuk tőlük az unokájukat és hogy állandóan csak hazudunk, hogy alszik vagy orvoshoz megyünk és hogy az én szüleimhez bezzeg mindig megyünk.... ne én teljesen felháborodtam, mert 1 sose tiltottam, nem tehetek róla ha orvoshoz kell vinnem (pl most voltunk ortopédián, UH, utána vissza ez is 3 nap volt, menni kell oltásra is)2 az én szüleim 3 hónapja nem is látták csak facebookon képeken! Ők meg szinte mindennap látják, azért mert nem órákat neki nem is számít!

Úgyh most teljesen meg van sértődve, de igazából engem nem érdekel! Ahogy ő viselkedik a gyerekkel amiket mond neki nem is merem ráhagyni! Így meg legalább nem kell mindennap attól félnem mikor állít be kéretlenül!

Utálom ha beleszólnak az életembe! Utálom ha kéretlenül adják a tanácsot! De ezt nem érti meg.. úgyh ez van!

Hát lehet lepontozni! De nem mindenki szereti ha az anyós belemászik az életükbe akkor is ha szeretetből vagy érdeklődésből teszi!

Hát sztem az is belemászás ha állandóan telefonál és kikérdez h mit csinálsz, ki mit vett a gyereknek és ilyenek!

Hát ha rám céloztál, egész nyugodtan nem izgat... akkor sem fogom engedni h belemásszon az életünkbe egy kicsit sem,... amit tudnia kell majd elmondom!

Az, hogy anyós érdeklődik az nem baj, de nem mindegy milyen stílusba. Ha te a tiszteletet megadva kommunikálsz vele és ő meg nem, akkor jogos a harag vagy a düh. Én sem tudnám szó nélkül hagyni, hogy akivel én normálisan viselkedtem, tisztelettel iránta, ő meg ezen "feljogosítva", kihasználva a helyzetet ezzel, mert, hogy hát ő idős(ebb), tapasztaltabb, mint te akkor nehogy már mindenbe bele kell szólni, tudni mindenről. Azért mindenkinek legyen már egy kis "magánélete". (Pl: Sajna, mi anyósommal élünk, de én sem kérdezem meg őt, hogy minek vesz folyton baromságokat a pénzén, aztán meg sír a szája, hogy jaaaj így nincs pénz, úgy nincs pénz, hát akkor? Vessen magára. Mi meg miatta kuporgatunk, mert folyton elb*ssza - direkt. De őt szintén, mint a te anyósodat MINDEN érdekli, még akkor is, ha valamit beszélgetünk kifelé menet az ajtón! Kidugja az orrát és faggat, hogy mit beszélünk, miről van szó...? Kis kíváncsi, de megmondjuk neki, hogy ez csak ránk tartozik és ennyi, otthagyjuk)

Azért azt is nézzük, hogy te x idős vagy és még csak most tapasztalod meg milyen anyának lenni, a TI GYEREKETEK, úgy nevelitek, ahogy ti szeretnétek, ez a TI saját családotok. Gondolom annak idején anyósod se örült volna, ha az ő anyósa meg bárki más irányítgatta volna, hogy a saját gyerekének mi a jó, ezt a szülők érzik. Anyósod már tett le valamit az asztalra, te még csak eztán fogsz. Ha meg tényleg pici baba, akkor meg az anyja tudja mi jó a bábának, ő van vele a nap 24 órájában, csak tudja már miért sír.

Én inkább azt javaslom tényleg beszéljetek vele. Egyszer s mindenkorra tisztázzátok vele, hogy nálatok is vannak szabályok, elvárások, ahogy náluk is volt vagy van. Ha meg nem ér semmit, akkor jó sok vitátok lesz még.

Együtt érzek veled, mert én is már előre félek ha 1x lesz gyerekünk, hogy anyósom mindent el fog követni azért, hogy azt csináljam, amit ő mond, úgy fog viselkedni, mintha ő szülte volna, de szerencsére a párom,aki szintén egyke, (mint a te párod) nem ejtették a fejére, ismeri az anyját és az tehet bármit, mi fontosabbak leszünk.

Persze a mama is fontos marad örökké a fiának, de azért egy felnőtt férfit már illene hagyni boldogulni az életben azzal, akit választott és akivel már külön családjuk van. Nem tagadjuk meg soha egyik szülőt sem, de amihez nekünk nincs közünk abba mi nem szólunk bele, aminek meg nekik nincs abba ők ne szóljanak. Ennyi.

Bocsi, hogy ennyire összehadartam mindent, de sok minden volt eszembe és így tudtam leírni. Sok sikert a továbbiakban!