Jogosan vagyunk kiakadva anyósomra, és tiltjuk el az unokájától?

Anyósomat megkértük, hogy költözzön hozzánk, mert a gyermekünk szinte állandóan beteg, és így egyikünknek fel kell adni a munkahelyét, ha nincs segítségünk. 2 Hónapig igérgetett, hogy jön (egyébként mindent fizettünk volna utána pl. nyugdíjjárulék és egyebek, ingyen lakhatott volna itt, csak vigyáz a gyerekre ha beteg). 2 hónap várakozás/unszolás után felmondtam. Most meg szemrehányást tesz a férjemnek, hogy de ő jön, csak még nem mondott fel, és ilyen nehéz döntést nem lehet egyik napról a másikra meghozni. Rosszul esik, hogy még magának is hazudik, nem csak nekünk, nem is akart soha jönni, csak igérte. Egyébként kb 2 havonta látja az unokáját, és nem túl jó a viszonya a férjemmel, mert mindenért csak kritizálja, pedig igazán jó férj és apa szerintem. A lányunkkal nem sokat játszik, mikor itt van, csak pletyizik, jól bekajál.

nagyon haragszunk rá, és megmondta a párom, hogy most egy darabig ne is jöjjön, mert kakába hagyott minket.

Zárójelben megjegyzem, hogy tecsóban takarít, szóval nem álommunkát kellett volna otthagynia. De neki most jó, mert végre egyedül lehet, és "élhet".

Ti mit gondoltok erről ?