Én túloztam el, vagy igazam van?
Anyósommal soha nem jöttem ki.Legutóbb 2-3 hónapja voltunk lent,de már azt is megbántam mert akkor ott hagytam egy szó nélkül őket.Felöltöztettem a gyereket,és kész.A történet a következő:
Lementünk a lányommal mert nem voltunk lent akkor 1 hónapig,dolgunk is volt,betegek is voltunk.Igen,de közben lent voltak a kedvencek is.A párom báttyának a felesége meg a gyerekei.Nem rég született meg az unokája és levitték hozzá.Ezzel még nem is lett volna semmi gond.Beléptünk a házba és annyira nem volt képes hogy azt a gyereket 1 percre lerakja a kezéből megpuszilni,vagy megölelni a lányomat.De még köszönni sem köszönt neki.Nekem köszönt de bunkó hangvétellel.Nem is foglalkozott a gyerekkel,inkább kimentünk az udvarra játszani.A hátam mögött meg azt mondta hogy milyen bunkó vagyok hogy én az újdonsült unokájára egy szót sem szóltam,rá se néztem.Én senkinek sem fogom megjátszani magam hogy jajj de szép meg aranyos meg stb.
Nem vagyok ilyen.Ezután ott hagytuk,és mikor öltöztettem fel a gyereket akkor tudott hozzánk szólni hogy maradjunk már még.Mondtam neki hogy itt 1 percet nem maradok tovább,köszönés nélkül leléptünk.A párom szerint ugye én vagyok a hibás,mert állandóan az anyját védi.Azóta le se mentünk,de még a gyerekemet sem engedtem le hozzá.Mert állandóan kivételezik.Van 2 nagyobb gyerek,rájuk gondolok.
Gondolom nem tudtad, hogy sógornőék ott lesznek.
Mama tényleg rosszul állt hozzá, a testvérféltékenységet is be lehet így indítani, hogy le sem teszik az újat. Szegény kislányod.
Mennyi időt töltöttetek ott összesen? Kinéztetek az udvarra és mentetek egyből?
Ja és a legnagyobb gond a párod, ugye tudod.
Végre 1 valaki,próbál megérteni.
2 órát ha kibírtam ott,lehet sokat is mondtam.
A férjed testvérének a gyereke az neked senkid? Ez sokat elárul a férjeddel való kapcsolatodról.
Egyébként az a baba is családtag, és megérdemelt volna tőled egy pici figyelmet. Szóval te se várd el, hogy elájulnak a kölködtől!
Így van,nekem ő senki.
Én nem azt vártam el hogy vele foglalkozzanak,fogjátok már fel.Csak egy köszönést vagy valamit.Nem hiszem hogy egy nagyszülőtől olyan nagy kérés lett volna ez.
Nem az a kisbaba tehet róla, hogy a szülei neked nem szimpatikusak, egy "jaj de cuki" mondatot azért elsüthettél volna.
Ennyi erővel amikor egyszer beszélgettem egy Erasmusos cserediákkal, és közben kiderült, hogy török, felálllhattam volna mellőle se szó, se beszéd, mert ugye a törökök itt voltak 150 évig a nyakunkon.
De mit tehet a velem szemben ülő török ember erről? Semmit.
Szóval ez a játszma az én pontozásom szerint 1-1, mindketten idióták voltatok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!