Akik anyóssal, apóssal laknak egy házban, azok hogy tudnak úgy gyereket nevelni hogy nincs vagy kevés beleszólás van a gyereknevelés körül?

Először is nagyon szépen köszönöm a válaszokat.Hát én költöznék,akár a világ végére is,csak ne kelljen itt laknom, de a párom nem akar.Az volt még a válasza hogy oldjuk meg anyóssal ketten a problémáinkat.Anyóssal lassan már nem is beszélünk,csak köszönünk egymásnak.Pedig a gyerek előtt jóba voltunk.A gyerek már nem figyel annyira apósra ha kijavítja a beszédét, mert zavarja hogy piszkálja.Nem is ismétli a szavakat ha a papa azt mondja neki hogy nem érti mit mond, inkább arrébb megy a gyerek.Egyszer azt mondta a gyerek mikor megkérdeztem tőle, hogy miért nem akar a papa mellé ülni vasárnapi ebédnél,(mert az közös volt eddig,de megszünt, gondolom pont a viták miatt) hogy ő nem annyira szereti a papát mert mindig szekálja.És ezt saját maga mondta.Meg is lepődtem hogy mit mondott.Azért kell velük érintkezni mert az udvar közös.Amint meghallják hogy kimegyünk, már kint is vannak.A hátam közepére sem kívánom már őket. :( Amikor lehetőségem van rá, akkor inkább itthon sem vagyok a gyerekkel.De sajnos ilyen melegben már lassan sehova sem lehet menni,itthon meg nemakarok maradni,úgy hogy általában akkor vagyunk az udvaron ha a párom is itthon van,délután estefele.Na ez megint hosszú lett,bocsánat.De sajnos nagyon kivagyok idegileg.:( Köszönöm mindenkinek aki eddig válaszolt, és elolvasta.További szép napot mindenkinek!