Elvált apukaként, gyermekeim iskolázásába mennyire van beleszólási jogom, az én beleegyezésem nélkül dönthet ex-nejem, hogy milyen iskolába íratja be, milyen középiskolába tanuljanak?

Kedves tanár!

Nem lemondok róla! Csupán ismerem a képességeit. Az iskolát eddig is nagyon nehezen vette fiam. Nagyon büszke vagyok, hogy eljutott addig, hogy szakmája legyen. Ő is nagyon megszerette, pedig eleinte nagyon nem akarta. (nem önszántából váltott újra és újra iskolát, hanem ex-nejem kényszerítette rá) Jelenleg fiam nem szeretne továbbtanulni, menne dolgozni inkább. Az üzletben, ahol a gyakorlata volt, felajánlották neki, hogy felvennék. Ex-nejemnek van egy harmadik gyermeke. Csupán azért ragaszkodik a nagy fiam továbbtanulásához, mert így továbbra is emelet családi pótlékot, ingyenes tankönyvet, ingyenes étkeztetést, stb. kap. Ha viszont fiam dolgozni megy, megszűnnek ezek számukra.

Fiam képességeit tekintve, nem tud írni-olvasni, nem tud számolni szinte egyáltalán. Egy értelmes mondatot, nem képes leírni. Olvasni alig tud, amit olvas alig érti meg. A dominók pöttyeit sem tudja összeadni fejben, mikor társasozunk. Addig rendbe van, hogy idegennyelvből felmentést kap az érettségin, de mindenből azért nem lehetséges ez.

Gyermekeim nem kicsik, tehát mindent tudnak, ami otthon folyik náluk. Tőlük hallottam, hogy anyjuk ezt vágta a fiam fejéhez. "Nem éri meg elmenned dolgozni, mert nem lesz több a pénzünk. Kevesebbet keresnél, mint amennyit most kapunk (állami pénz és támogatások + gyerektartás tőlem)...

Elnézést, eddig nem írtam, de elég szép gyermektartás fizetek. Pedig nekem van még két kicsi gyermekem is jelenlegi házasságomban. /és én nem minősülök nagycsaládos szülőnek jogilag, mert csak kettőt nevelek ...pedig négyet tartok el. Nekünk nincs ingyenes tankönyv, étkeztetés, emelt adókedvezmény... :-( /

De félreértés ne essék, nem ezért nem támogatom a nagyobbik fiam továbbtanulását. Mondjuk úgy, feleslegesnek érzem ezt a plusz két évet, ha nem tud érettségit tenni végén. Azt sem szeretném, ha két év kemény munka (tanulás) után csalódna egy nagyot, hogy feleslegesen dolgozott érte.

Nagylányom továbbtanulását támogatom, akár az orvosi diplomáig is, vele nincs ilyen gond szerencsére.

Csak tudni szeretném, miként lehetne ex-nejemet jobb belátásra téríteni. Meddig számít ő gyámjának a nagy fiamnak? Ameddig tanul, mert 18 már rég elmúlt. Meddig dönthet ő ezek felől. /gondolom, ha jogilag nem is, de otthon ő a főnök, és nagy fiam azt fogja tenni, amit anyja mond. :-( /

Ügyvédem szerint is van olyan jogszabály, mely kimondja, az elvált szülőnek igenis van beleszólási joga, hová, merre tanul a gyerek, hiszen részben ő finanszírozza a tanulmányait. A második szakmáig köteles fizetni az ember gyermektartást, ha folytatólagos nappali tagozaton tanul. (ez akár két diploma is lehet....sajnos)

A jog szerint, amennyiben a gyermek nem méltó rá, azaz nem tanul megfelelően, vagy nem tartja a kapcsolatot az elvált szülővel, akkor nem kell fizetni gyermektartást 18 éve felett.

De a bíróság ezeket, tehát a gyermektartást fizető szőlő jogait nem igen szokta figyelembe venni, mert előre helyezi a gyerekek érdekeit.