Mit kéne tennem az alábbi anyós helyzetben?

A párom szégyelli az anyagi problémáit, az anyja meg csak vagdosná a fejéhez, hogy mert nem tud spórolni (tőle örökölte amúgy). Éppen ezért azt sem mondta el soha, hogy előfordult, hogy én vásároltam be neki, vagy hogy nem kis összeggel támogattam meg hó végén, hogy kihúzza valahogy. Bár a kölcsönöket az utolsó fillérig visszaadta mindig. Nem egyszer hívtam meg kajálni, de ha úgy indultunk, hogy mindenki fizeti a sajátját, akkor is szinte MINDIG én fizettem többet (az ő részének is a javát), nem ő. Csupán azért, mert nekem így esett jól, hiszen tudom, hogy nem áll jó anyagilag. Igen, a páromra is haragszom, hogy ezekről nem tud az anyja!

Szintén az anyagiak miatt legutóbb összevesztek amikor otthon volt a párom, akkor vágta az anyja a fejéhez, hogy mert én leszívom és minden pénzét rám költi, egy számító kis szipirtyó vagyok, akinek ő úgy ugrál, ahogy én csettintek. A párom elmondása szerint kiállt értem, hogy ez abszolút nem így van, dehát e vajmi kevésnek bizonyult.

Én egyszerűen csak nem értem, hogy miért én vagyok a magyarázat mindenre. Semmi luxust nem engedünk meg magunknak, most az egyszer elvitt ő vacsorázni, mert ünnepeltünk, erre rögtön pénzéhes vagyok.

A páromra is haragszom, de a kedves mama miatt sem érzem jól magamat egy pillanatig sem.