Megőrít az anyòsom! Mit tegyek?
A pàrom èdesanyja engem kiborìt!
Mindenbe beleszòl, mindig mindent jobban tud, mindent tudni akar, ràadàsul iszonyatosan konzervatìv, nèha mèg azèrt is ràm szòl, hogyan oltozok fel. Tehàt az anyòsviccek tipikus alanya.
Pàrom kulfoldi, itt èlek kinn veluk, lassan megszuletik a kisbabànk is, ès az anyja buzgò nagymamakènt màr egy csomò mindent vett, ami alapvetoen szèp gesztus, csak ne kellenne mindig visszahallanom, hogy ez ennyibe meg annyiba kerult. Ràadàsul àllandòan azzal jon, hogy ok mennyi mindent adnak nekunk, ès az èn csalàdom nem. Az èn csalàdom is ad, amit tud, de nem vàrom el, azèrt is, mert iskolàs gyerekek vannak mèg otthon, ès mert felnott ember vagyok màr a pàrommal.. nem fogom egy èleten àt anyucit nyaggatni minenèrt.
Egyszeruen ezt nem bìrom elviselni.. Komolyan nem kellenne inkàbb tole semmi.. de ha valamiben èpp hiànyunk van, azonnal meg akarja nekunk adni, mert van rà pènzuk, de utàna mindig azt kell hallgatni, hogy ezt o adta, ezt o vette.. ès màr nem bìrom.. màr elore fèlek, hogy a babànàl is mindenbe bele fog szòlni..
Ràadàsul a kozeledo lakàsvàlasztàsba is meg mindenbe...
A pàrom tisztàban van vele alapvetoen milyen termèszet az èdesanyja ès sokszor veszekszik is ezèrt vele, de akkor sem tudom hogyan kezelni ot, azèrt sem, mert alapvetoen egy rossz szavam sem lehetne rà, mert semmiben sem kivètelezik velem, a csalàd egyenjogù tagjànak èrezhetem magam. De mind emogott ott van ez a sok-sok apròsàg, ami nem hagy nyugodni.. ès szerintem a hamarosan bekovetkezendo koltozèstol sem lesz nyugtom.. na jò valamivel tobb azèrt biztos..
Tehàt mit javasoltok nekm? Bàrmi tanàcs.. otlet.. vagy csak egy kis pozitìv gondolat... mert el vagyok keseredve, hogy ilyen bolond anyòssal àldott meg az èg... a pàrom imàdom szeretem, nem cserèlnèm el senkire... de az anyukàjàt azt azonnal bàrki màsra.... :(
közeledő lakásvásárlás?
akkor mindegy milyen a lakás,csak messze legyen
Anyósod lehet hogy mindent megvesz meg segít ahol tud de ezt nem önzetlenségből teszi, cserébe (még ha nem is mondja ki) jogot akar beleszólni a ti dolgaitokba. Ráadásul mindezt elég durva módon teszi, érzelmi zsarolással: ha nem azt teszitek ami neki tetszik akkor jön azzal ő hogy mennyi mindent megtett értetek, lelkiismeret-furdalást akar kelteni bennetek. Ne hagyjátok! Mindezt azért teszi mert a fia elköltözése után amennyiben a férje már nincs vele (válás vagy halál miatt) akkor valószínűleg egyedül maradna, magányosan, ha pedig van párja akkor kénytelen lenne szembenézni azzal hogy boldogtalan abban a kapcsolatban, a párja nem is olyan ember amilyet szeretett volna magának. De ez az ő problémája, oldja meg ő, ne akarjon emiatt rátelepedni a gyerekére!
Ha megint elkezdi mondani hogy mennyi mindent megtett értetek akkor vágjatok vissza azzal hogy nem ti kértétek a segítségét! Amúgy az lenne az igazi ha a párod beszélne vele higgadtan és udvariasan de határozottan hogy ha majd kell a segítség akkor szólni fogtok neki. Egyébként pedig semmilyen kéretlen segítséget nem fogtok elfogadni a jövőben. (És az is jó lenne ha ezt következetesen be is tartanátok)
Teljes mèrtèkben igazad van az èrzelmi zsarolàssal kapcsolatban, nagyon jò a meglàtàsod.. èn szinte semmit nem fogadok el tole, bàrmit akar nekem adni , venni.. lehet èn reagàlom tùl, de ùgy èrzem magam, mint egy gyerek, akinek mindig mindent megmondanak.. de mèg a sajàt fiàval is olykor veszekszik ha szabadnapjàn tovàbb alszik, vagy ha kèson èrunk haza.. ràadàsul a szobànk az egyetlen privàt szfèra, ami ùgymond a miènk, de ide is mindig rànknyit kopogàs nèlkul.. ràadàsul ha a pàrom kiteszi a làbàt a hàzbòl, azonnal jon a seprujèvel meg tisztìtòszerekkel - mert hozzàteszem takarìtàsmàniàs, de nem egyszeruen- ès elkezd takarìtani, elhùzza a sotètitot.. mèg a fenekem sem tudom megvakarni, màr elnèzèst, mikor felkelek.. ès ezerszer elmondtam neki, hogy itt nem kell pakolnia, megcsinàlom èn.. ne legyen gondja erre a helysègre, de nem minden nap leellenorzi , hogy rendet raktam e ès ha neki èpp nem tetszik, ùjra felseper ès felmos... addig nekem kinn a nappaliba kell vàrnom, mìg o vègez a Mi szobànkkal..
Na tehàt nem egyszeru egy eset.. :)
de megpròbàlok nem elkeseredni ès csak arra gondolni, hogy hamarosan kulon megyunk ès az èn hàzamban a magam ura lehetek :) ès talàn kevesebb fejfàjàst fog okozni az anyòsom... addig is meg itt jò kiìrni magambòl mindezt, mert nagyon nem mondom senkinek, csak anyukàmnak olykor olykor, de màr nèha nem is mondom neki, mert csak felbosszantja ot is..
Koszonom a vàlaszokat , amugy :) megpròbàlom valòban ùgy tenni, ahogy ìrtàtok, mert a magam èrdekèben , tudom ìgy kell tennem...
Amùgy ha mi elmegyunk, nem marad egyedul, mert a fèrje is itt lakik, de ha mèg o nem is lenne, van egy lànya is , akivel nagyon surun talàlkoznak.. Ilyesmi felfogàssal nevelte a lànyàt is.. mert tole is rengetegszer hallom, hogy a fèrjènek a szulei alig nadnak valamit a kislànynak.. èn ezt nem èrtem.. mièrt kell ilyennek lenni???
Mindenki annyit ad, amennyit tud.. nekem sokkal fontosabb, hogy szìvbol jojjon..
Amìg nem èhezunk ès alapvetoen mindenunk megvan èn boldog vagyok..
Az anyósnak minél hamarabb a kapcsolat során meg kell húzni a határt. Egyáltalán nem kell neki lehetőséget adni a beleszólásra. Nálunk ez megtörtént, és még így is időnként bepróbálkozik. Most pl. hogy babát várunk, kezdi, hogy vagy a kiságyat vagy a babakocsit ő akarja megvenni. Mondtam, nem, a mi gyerekünk, megvesszük neki mi azt amit mi kiválasztunk. Ezt elmondta a fiának, ő meg nekem, hogy hagyni kéne, ha akar ajándékot venni. Mondtam, oké, de ne ilyen nagy dolgokat, hanem ha mindenképp akar valamit, az legyen kisebb ajándék.
Amúgy pedig a sógornőm ezt nem tette meg, ő nem ültette le, és most a válás küszöbén vannak a férjével, állítom, 90%-ban anyós miatt. Úgyhogy vigyázz!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!