Hogyan értessük meg anyósommal, hogy nem kell helyettünk titokban szelektálni a gyerekek játékait?

Sajnos anyagiak miatt együtt élünk. Nem ideális de, máshogy nem tudjuk segíteni.

Valami állandó kényszert érez arra, hogy a gyerekeink játékai között pakolásszon és kiselejtezze a már nem megfelelőeket, tanárnő volt és 4 gyereket felnevelt, szóval ő aztán mindent is jobban tud alapon.

Egyszerűen képtelen elfogadni, hogy nálunk az egyik fiunk miatt soha nem mennek ki bizonyos játékok a divatból. Próbáltuk megbeszélni, szépen és csúnyán elmagyarázni, próbaltuk kérni, kérlelni, volt, hogy már rábiztam a játékát kereső, őrjöngő gyereket, de semmi nem használ, mert ő csak segíteni akart és mintha nem is emlékezne az előzőekre.

A férjem elmondasa alapján amikor ők kicsik voltak, akkor is szeretett mindent kidobalni a megkerdezésük nélkül, szóval ez nem újkeletű dolog. Erre persze anyósom egyáltalán nem emlékszik...

Hogyan lehetne erről leszoktatni?