Ha nekem nem jó érzés az anyjáékkal találkoznom (apjával, nővérével se, de főleg az anyjával nem), akkor inkább teljesen maradjak is távol?

Hát a lényeget tényleg nem írtad le, az okát hogy miért merült fel a dilemma. Vagy hogy egyáltalán mennyi ideje vagytok együtt.

Lehet nagyon mások, visszahúzódóak, nem túl bőbeszédűek, nehéz kapcsolódni hozzájuk. Viszont úgy nem is lehet közelebb kerülni másokhoz ha nem találkozol velük. A közös tevékenységek és az együtt töltött idő sokat segít. Engem zavarna ha a párom nem is próbálkozna. Apámnak se volt könnyű dolga a nagyszüleimmel, mert ők extrém visszahúzódóak, nagyon maguknakvalók voltak mindig is. Aztán egyszer közösen bográcsoztak és akkor lassan beengedték úgymond. Azóta is sokszor emlegetve van az a bográcsozás.

Ha gondjuk van veled, akkor első körben a párod próbálja oldani a feszültséget, kérdezzen rá mit gondolnak rólad mert hogy észrevette hogy x dolgot tesznek. Ha ez nem válik be akkor normàlis keretek közt te tegyél egy próbát, ha ez se és tényleg tuskók akkor megértem hogy nem akarsz velük találkozni. És lehet jobb is úgy.

De amíg nem teszel meg mindent hogy jó legyen a kapcsolat, egész egyszerűen bunkóság kivonni magadat a családból.