Anyós úgy viselkedik, mintha a mi gyereknevelésünk egy kritika lenne arra, hogy ő hogy nevelte a férjemet. Tehát az, hogy mi nem úgy neveljük a gyereket mint ő nevelte az övéit, azzal őt kritizáljuk, úgy kezeli. Ezzel mit lehet kezdeni?

Miben nyilvánul meg, hogy így viselkedik? Ha kimondja, akkor lehet cáfolni. De hogyan lehet ezt viselkedéssel érzékeltetni?

Nem lehetséges, hogy te képzelsz anyósod viselkedésébe bele valamit, ami nincsen benne? Csak mert a "kötelező" anyósutálat sok menynél ilyennel is együttjár.

Nem kell kapcsolatot tartani vele. Semmilyet, mert aki belep..zós, az tök mindegy, mit tesztek, bele fog szólni mindenbe.

Szívesen.

Ezzel sajnos semmit.

De ha belegondolsz, ezzel ő inkább saját magát írja le, mint titeket.

Nem tudom milyen gyerekkora volt a párodnak, de ha az anyós így érzi magát, az arra utal, hogy nem tekint vissza 100% elégedetten a fia gyerekkorára.

Egyébként nem frusztrálná ennyire, hogy az unokáinak jobb gyerekkora van.

Sok ilyen volt ám régebben, valaki korán szült, vagy rossz közegbe, és bár a jóindulat megvolt, nem volt eléggé érett, és egy csomó dolog nem épp ideálisra sikerült.

De nem tudom egy ilyen mély beszélgetésre nyitott lenne-e az anyós, ha már a téma puszta árnyéka is kiborítja a bilit.