Laknál anyóssal?

Nem. Bár jó a viszonyunk, de ebben az is közrejátszik, hogy nagy a távolság. Jobb a békés magánélet.

Egyébként a saját szüleimmel sem laknék már, ha nem lenne valamiért muszáj. Sőt, egyik rokonnal sem.

Régebben ex-anyósjelölttel laktam külön ház, egy udvaron felállásban. Pokoli volt. Ugyanez mondjuk a mostani apósommal még elment kategória volt. (Elváltak anyósommal.) Sógorommal is éltünk egy albérletben, az is elég fárasztó volt. Legjobb külön. Lehet én vagyok megrögzött, sok a hülyeségem, meg ahogy egyre idősebb leszek, végképp fontos lett már a magánszféra.

Nem. Ott sem aludnék egy éjszakát sem.

Egyszerűen nem az a fajta ember vagyok. Mint mikor olvasom, hogy van, aki első randin szexszel, van, aki börtönbe kerül - ezek nem én vagyok, ezek más emberek. Pont ugyanígy az anyósnál élés. Ez gyakoris emberekkel történik, nem velem.

Válás után sajnos sokan kénytelenek hazaköltözni.Még a saját anya,apa is kizárja az új életkezdés lehetőségét,az ismerkedést.

Nemhogy anyós,após.

Családunkban volt több válás,akik hazakényszerultek,mind magányos,mert senki nem ismerkedik ilyenekkel.

Akit ismeretem anyósok -apósok nem - kivétel nélkul még 200 km-ről is próbáltak beleszólni a dolgokba és főleg akiknek fia volt.A fiús mamák.Irigyek és gonoszkodóak voltak a menyekkel,egy házasságnak ez lett a vége,a kedves fiús mamácska aknamunkája.Most boldog lehet,mert a fia válás óta vele él és tönkrement az élete,minden nő elutasítja.

A menye járt jól,egy évvel válás után egy árva férfi lett a férje,élnek boldogan,nincs okos öreg,aki ezt tönkretegye.