Anyósom a megkerdezésem nélkül elosztogatja a többi unokájának a mi gyerekeink szerinte megunt játékait. Erről hogyan nevelhetném le?
Már feltűnt párszor, hogy néhány játékot nem találok, de azt hittem csak elkeveredett, mert tényleg sok van. Egyszer viszont kifejezetten egyet kerestem, mert az egyik osztálytársnak kellett volna a formabedobó. Már feltúrtam mindent, mire a sógornőm kibökte, hogy azt anyósom nekik adta de már eltörött és kidobták. Na innen derült ki, hogy szerinte ami már nekik nem kell, abból adogat a többi unokának. Azt hittem, felrobbanok a dühtől. Akkor úgy tűnt megértette, hogy ilyet többet nem csinálhat.
Tegnap előbb értünk haza és anyósom nagyon zavarba jött, próbált gyorsan elindulni, hogy megy a barátnőjéhez. Csak az volt a furcsa, hogy egy nagy szatyorral indult volna, amiben megláttam a gyerekek egyik társasjátékát, majd még néhány másik jaték is előkerült.
Mégis, hogyan értessem meg vele, hogy ne csinálja ezt? Nem azért veszem és rakosgatom el ezeket, hogy ő elajándékozgassa!
Együtt élünk. Az sajnos nem opció, hogy zárjam ki a házból és ne legyen itthon egyedül.
Sógornőmék nem állnak jól anyagilag, de mi sem állunk valami fényesen. Valószínűleg anyósom sajnálja tőlünk a dolgokat, ez is benne lehet, de sajnos ezzel sem jutok közelebb a megoldáshoz.
A férjem már beszélt vele, hatalmas veszekedés is lett belőle, de nem úgy néz ki, hogy használt volna. A gyerekeket nem akarom belevonni. Nem értenék és ha eddig nem izgatta anyóst, hogy mi a véleményük, ezután sem fogja.
Elzárod a cuccaitokat
Elköltöztök
Mond meg az anyósodnak kerek perec hogy ne merjen hozzányúlni a jatekokhoz mivel NEM AZ Ő TULAJDONA. Amit csinál az lopás.
Amugy a kamera nem biztos hogy jó otlet/ elfogadható,. Kié a haz? Anyóssé? Mert jogilag az ő házába nem szereltethet fel MÁS kamaerat. Az ő beleegyezese is kell amihez nyilvan em fog hozzajarulni. Mivel ti csak ott laktok önkényesen nem szerelhettek fel semmit se az Ő házába.
És a nagy veszekedésben voltak érvei? Mondott valami okot? Vagy ragaszkodott ahhoz, hogy az nektek úgysem kell, ezért nem kéne felháborodnotok, mikor egyszercsak volt-nincs? Mert szerinte ilyen helyzetben a felháborodás jogalapja csakis a szükség lehet?
Amúgy lehet, hogy így "tart rendet", a "feleslegessé vált kacatokat" szépen eltakarítja a háztól, ahogy a szülők is szokták, hogy a gyerekek valóban megunt, elfelejtett vackait apránként kihajigálják. Itt ti vagytok gyereknek nézve. A "kis hülyeségeiteket", amik "már úgyis csak felesleges limlomok", elpaterolja, hogy ne kelljen "kerülgetni". Ráadásul nem is kidobja, hanem olyannak adja, akinek még kellhet, így az ő szemszögéből két legyet üt egycsapásra.
Nem látja be, hogy miért nem felesleges limlomok, mikor a gyerek már 3 hónapja nem játszott velük. Nem látja be, hogy ha felesleges, akkor miért nem mindegy, hogy mikor és hová tűnik el. Talán bosszantja is, hogy "meg akartok tartani porfogónak minden szirszart, ami már nem is kell".
Próbáljátok megmagyarázni neki, hogy itt ti vagytok a felnőttek, és majd ti lomtalanítjátok a saját cuccaitokat, baromira ne ő csinálja. Ti sem dobáljátok ki az ő dolgait, amikről úgy gondoljátok, hogy úgysem kell, mert nem szokta használni. Lehet példálózni ritkán használt szép edényekkel, retikülökkel. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!